A kertgazdaság vállalati alapjai (57 ábrával) - Saját képpel

Ismertető: A kertgazdaságtan (régebbi nevén kertészeti üzemtan) a kertészeti vállalatok tevékenységének feltételeivel, tervezésével, a termelési folyamatok gazdaságos megszervezésével, a szervezési és vezetési módszerek általánosításával és tudományos továbbfejlesztésével foglalkozik.
Jellegét tekintve mikroökonómiai tudományág, integráns része a mezőgazdasági üzemtannak, azaz a mezőgazdasági vállalatok gazdaságtanának.
A szerzői kollektíva - a Kertészeti Egyetem Ökonómiai Intézetének tanárai - a már egy évtized óta kialakított és bevezetett tananyagukat foglalták össze e tankönyvben. Elsősorban az egyetemi hallgatóknak kívántak vezérfonalat adni az ökonómiai szemlélet és a rendszerszemlélet elsajátításához, de mivel a termelési rendszerek, társulások és egyes gazdaságok tapasztalatait, a saját kutatási eredményeiket is feldolgozták, így a gyakorlati szakemberek szélesebb táborához is szólnak.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - Tartalom:
Előszó 5
Bevezetés 7
1. A kertgazdaság alapjai 11
1.1. A kertgazdaság fogalma és jelentősége 11
1.2. A kertgazdaság főbb jellemzői és területi arányai 12
1.3. A kertgazdaság a termelésiérték-képzés tükrében 14
1.4. A hazai szükségletek kielégítésének szintje 14
2. A vállalat 16
2.1. A vállalat fogalma 16
2.2. A szocialista vállalat és sajátosságai 16
2.21. Állami gazdaságok, kombinátorok 19
2.22. Termelőszövetkezetek 24
2.23. Egyéb szövetkezeti formák 27
2.24. Agráripari egyesülés 28
2.25. Tudományos termelési egyesülések 29
2.26. Háztáji és kisegítő gazdaságok 29
2.3. A vállalati magatartás motivációi 33
2.4. A termelés szerkezete 34
2.41. A fogalmak értelmezése 34
2.42. A termelési szerkezet alakulásának főbb tényezői 37
2.5. A kertészeti termelés, gazdálkodás alapvető tényezői 37
2.51. A tényezők jellemzése 37
2.52. A termőterület 38
2.53. Állóeszközök 44
2.54. Forgóeszközök 53
2.55. Közgazdasági környezet 57
2.6. A vállalati újratermelés fő folyamatai 58
3. A termelés feltételei és ökonómiai ismérvei 61
3.1. Termőhely 61
3.11. a termőhely fogalma 61
3.12. Termőhelyi tényezők 62
3.13. Természeti viszonyok 63
3.14. Abszolút és relatív termőhelyi előny 65
3.15. Szállítás 67
3.16. Egyéb relatív tényezők 68
3.17. Emberi tényezők 70
3.2. Koncentráció, specializáció, integráció 70
3.21. a koncentráció és a specializáció kialakulásának főbb törvényszerűségei 70
3.22. A koncentráció folyamata és eredményei 72
3.23. a kooperáció mint a koncentráció alapja és feltétele 74
3.24. Az integráció folyamata és szerepe 76
4. Vállalati rendszerszemlélet 78
4.1. A rendszerelmélet kialakulása 78
4.2. A rendszer működése 80
4.3. Szabályozás 82
4.4. A rendszer tulajdonságai 83
4.5. Rendszerszervezési módszerek 85
4.6. A szervezés mint összehangolás 85
5. A műszaki fejlesztés ökonómiája 88
5.1. A műszaki fejlesztés fogalma 88
5.2. Termelékenység és hatékonyság 89
5.3. Egyéb tényezők 91
5.4. A hatékonyság számítása 93
5.41. Gazdasági mutatók 93
5.42. Kertészeti alkalmazás 96
5.43. A hatékonyság mérése 97
5.44. Termelési függvények 98
5.45. A hatékonyság kapcsolatai 102
5.46. A termelési függvény tartományai 103
5.5. A hatékonyság javítása értékelemzéssel 105
5.51. Az értékelemzés fogalma és tartalma 106
5.52. Funkcióelemzés 107
6. Fedezeti elvű költség- és nyereségelemzés 112
6.1. A számítás módszere 112
6.2. Az ÁKFN-struktúra 114
7. Valószínűség és kockázat 124
7.1. Valószínűség 124
7.2. Gyakorlati alkalmazás 125
7.3. Információs kockázat 127
8. A termelés kárkockázata 129
8.1. Elemi károk 130
8.2. Kártevők, kórokozók és gyomok okozta károk 131
8.3. Emberi tevékenységgel összefüggő károk 132
8.4. A károk rendszerezése 132
8.5. A kertészeti növénytermelés kárkockázatai 134
8.51. A szabadföldi zöldségtermesztés kárai 135
8.52. Károk a zöldséghajtatásban 135
8.53. A gyümölcstermesztés kárai 136
8.54. A szőlőtermesztés kárai 137
8.6. A károk gyakorisága és mértéke 138
8.7. A kockázatok elhárításának, illetve fedezésének lehetőségei 140
9. A munkaerő- és bérgazdálkodás ökonómiai összefüggései 142
9.1. Munkaerő-gazdálkodás 142
9.11. A munkaerő fogalma és csoportosítása 142
9.12. A munkaerőhelyzet változása 144
9.13. A munkaerőmozgás 150
9.14. A munkaerő-ellátottság 153
9.15. A munkaerő-gazdálkodás elemzése 157
9.2. Vállalati munkabér-gazdálkodás 158
9.21. A munkadíjazás típusai 159
9.22. A bérszínvonal és az arra ható tényezők 161
9.23. Az anyagi ösztönzés 165
9.24. A munkaerő-gazdálkodás és a bérezés egyéb formái 168
9.25. A bérelhasználás elemzése 170
10. Munkaszervezés és ergonómia 172
10.1. A szervezés fogalma 172
10.2. A mezőgazdasági munka és jellemzői 173
10.21. A munka fiziológiai alapjai 173
10.22. A munka lélektani (pszichés) alapjai 174
10.23. a mezőgazdasági munkahelyek jellemzői 174
10.3. A szervezetben kialakuló emberi viszonylatok 175
10.4. A munka megismerésének és mérésének néhány módszere 176
10.5. A munkavégzés általános feltételeinek és szervezettségének elemzése 179
10.6. Ergonómiai kutatások 180
10.61. Munkahely és antropometria 182
10.7. Munkafolyamatok szervezése 183
11. A vállalat vezetése 186
11.1. A vezetés fogalma, funkciói 186
11.2. A vezetés hibái 188
11.3. A vezetők kiválasztása 189
11.4. A döntés és az információ kapcsolatrendszere 190
11.41. A döntéshozatal fogalma, jellege 191
11.42. A döntéshozatal egyes szakaszai 192
11.5. Az információ 197
11.51. Az információ fogalma 197
11.52. A döntés, az információ és a vezetési szintek kapcsolata 198
11.6. A vezetés szervezete 199
11.61. Az állami gazdaságok vezetésének sajátosságai 200
11.62. A termelőszövetkezetek vezetési sajátosságai 201
11.7. A vezetés emberi tényezői 201
11.8. A vezetés ellenőrzési feladatai 206
11.9. Az ellenőrzés munkaszakaszai 208
12. A vállalati szervezet 211
12.1. Szervezés és szervezet 211
12.2. Szervezeti modellek 214
13. A vállalati tervezés elmélete 218
13.1. A tervezés feladata 218
13.2. A tervezés sajátosságai a mezőgazdaságban és a kertészetben 218
13.3. A vállalati tervek kapcsolódása 221
13.31. Hosszú távú vagy koncepcióterv 223
13.32. Középtávú vállalati terv 223
13.33. Vállalati éves termelési terv 226
13.4. A munkaerő-szükséglet tervezése 228
13.41. A létszámszükséglet tervezése 229
13.42. A munkaerő hatékonyságának tervezése 230
13.5. Gépi munkák tervezése 231
13.6. Az anyaggazdálkodás terve 233
13.7. Vállalati fejlesztési tervek 235
13.8. A beruházás forrásai 236
13.9. Tervkészítés 238
13.91. A fejlesztési terv készítése 238
13.92. Beruházási terv 240
13.93. A beruházás megvalósítása 241
13.94. A beruházás gazdaságossága 242
13.10. Bizonytalanság és kockázat a tervezésben 244
14. A tervezés módszerei 246
14.1. Hagyományos tervezés 246
14.2. Tervezés matematikai modell felhasználásával 247
14.3. Automatizált tervezés 249
14.4. Döntésmegalapozás a szőlőtermesztő és -feldolgozó ágazatban 252
Irodalom 257