Történelem IV.

Tantárgy: Történelem
Évfolyam: 12.
A tankönyvjegyzéken szerepel.

A tankönyvsorozat tagjai:
Száray Miklós: Történelem I. (NT-13163); Szabó Péter: Történelem II. (NT-13263); Závodszky Géza: Történelem III. (NT-13304/2); Salamon Konrád: Történelem IV. (NT-13384/2)

A tankönyv által tárgyalt időszak: egyetemes és magyar történelem: az első világháború kezdetétől az 1990-es évek elejéig.

A huszadik században a nemzetgazdaságok mind szorosabban függnek egymástól, az államok mindinkább hatást gyakorolnak egymás belső fejlődésére, s külpolitikai erőtereik mindinkább összekuszálódnak. E korszak jellegzetességei szinte "előírták" a tankönyv szerkezetét: nem különül el nagyfejezetekben, de néha még egy-egy leckén belül sem válik ketté az egyetemes és a magyar történelem. Így jobban megérthetők a korszak valós összefüggései. A kötet másik érdeme, hogy a korábbi tankönyvektől eltérő súlyozással tárgyalja az eseményeket. Kevesebb teret szentel a volt Szovjetunió belpolitikai eseményeinek, a forradalmaknak, a munkáspártokon belüli ellentéteknek, ám részletesebben foglalkozik Kelet-Közép-Európa, s benne a magyarság helyzetével. Szakít a történelemtankönyvek elméletközpontúságával, s elsődlegesen az eseményeket, a tényeket mutatja be. Például nem időz hosszasan a világgazdasági válság okainál, hiszen erről neves közgazdászok és szociológusok is csak vitatható elméleteket gyártottak, ehelyett részletesen ismerteti a felszámolására hozott intézkedéseket. Ugyanakkor újraértelmez néhány nagyon fontos történelmi jelenséget: pl. a forradalmak szerepét a történelemben, a tömegek és a munkásmozgalom kapcsolatát, a konzervativizmust és a fasizmusokat. A második világháborút követő időszakot is immár történelemként kezeli, igyekszik megértetetni a tanulókkal. Nagyon hasznos a tankönyv forrás- és dokumentumanyaga, amely nemcsak a gondolkodásra, hanem az érzelmekre is erősen hat. A képek többsége régi dokumetumfelvétel, amely mással nem pótolható. Az összeállítás fontos szempontja volt, hogy a tanulók minél több személy portréját megismerhessék.
A tankönyv politikaközpontú, de a dokumentumképek (a hozzájuk tartozó magyarázatokkal) és a forrásrészletek elegendő információt nyújtanak az életmódról is. Ismeretanyaga nagy, pedig e mennyiség már alapos válogatás eredménye. A szerző arra törekedett, hogy a szakmai körökben ma lényegesnek tartott tények és jelenségek ne maradjanak ki. Az adott tanulócsoport sajátosságait - s persze az érettségi követelményeket - figyelembe véve a tanár mellőzhet bizonyos részleteket.
A tankönyv hatodik kiadását átdolgoztuk. Elsősorban a jobb tanulhatóságra ügyeltünk. Ezért minden lecke a lényeget kiemelő vázlatpontokkal kezdődik, és a legfontosabb tudnivalókat felelevenítő kérdésekkel végződik. Reményeink szerint így jobban megérthetőek a tárgyalt időszak történelmi összefüggései. Az iskolai tanulásban kevésbé lényeges részek e kiadástól az apró betűs szedés révén is elkülönülnek. A kérdések, feladatok fontos funkciója, hogy a tanulók több forrást olvassanak. A tankönyvben található források mellett rendszeres utalás történik a XX. század című olvasókönyvben szereplő forrásokra (szerzője Kovács Gábor). Több helyen a könyv is új forrásokkal, ábrákkal, fotókkal, életmód-történeti fejezetekkel gazdagodott. A tanulást három forrásfeldolgozó óra beiktatása teszi érdekesebbé, tartalmasabbá.
A tankönyv anyaga heti háromórás történelemtanítás mellett elvégezhető. A négyosztályos középiskolák, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára ajánlható. A tanulók e könyvből igen eredményesen készülhetnek fel az egyetemi felvételi vizsgákra.