Mezőváros - Kisváros - Saját képek

Képgarancia, saját kép. Tartalom a képeken (belelapozás)
Alcím: A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája 1990. június 23-25
Szerkesztő: Mikó Zsuzsa
Sorozat: Rendi Társadalom - Polgári Társadalom
Kiadó: Csokonai Kiadó
Kiadás éve: 1995
Oldalszám: 336
Kötés: Puhatáblás
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
ISBN: 9637226176
Méret: 16 cm x 23,5 cm

A mezőváros - hermeneutika A mezőváros (oppidum) mint jellegzetes és jelentős településtípus a magyarországi érett és kései rendiség (kb. 1301-1848) jogrendszerében értelmezhető és írható körül, úgy, hogy a másik három korabeli települési jogállási típushoz, a szabad királyi városhoz (libera regiaque civitas), a községhez (possessio) illetve a lakott pusztához (praedium) viszonyítjuk.
Az alaptípus a község, ami földesúri függésben, úrbéri viszonyban élő jobbágyközösséget jelent, igen korlátozott önkormányzattal. A differentia specifica, ami a pusztától megkülönbözteti a földesurak (1767 után a királynői Urbárium) által meghatározott nagyságú jobbágytelkek léte, szabott méretű szántó és rét tartozékokkal, a határt pedig két vagy három szántóföldi nyomásra osztották (kivételt a hegyi falvak jelentettek). A községek földje állami, vármegyei, egyházi adóalapot (fundus) képezett. Végül ki kell emelni, hogy a községeknek voltak saját, szabályok szerint választott bíráik és elöljáróik, keresztény papjuk, templomuk vagy legalább kápolnájuk.