Fiatal értelmiségiek a pályán TUDÓSÍTÁS EGY LONGITUDINÁLIS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ÉRTELMISÉGI RÉTEGVIZSGÁLAT TAPASZTALATAIRÓL

FÜLSZÖVEG
A magyar értelmiség két, a közérdeklődés előterében álló rétegének helyzetét, problémáit vizsgálja Várainé Szilágyi Ibolya e jelentős felmérése: a pályakezdő orvosokét és építészekét. mindkét foglalkozásnak hazánkban is túlontúl kikerekített ideálképeivel találkozhatunk: a kutatóorvosról, a fővárosi klinikusról, illetve a "művész" építészeről alkotott elképzelésekkel... A vágyak, a hiedelmek és a valóság ütközése, e tapasztalatok feldolgozása, a konzekvenciák levonása e könyv témája. ha úgy tekintjük az ábrázolt helyzetet és viszonyokat, mint az oktatási és hivatáspropagandában a rózsszín felé hamisan és károsan eltolt spektrum lelepleződését, csak örülhetünk a szerző által megállapított tényeknek. Azonban e tények nem kis része napjaink reális lehetőségeivel is ellentmondásban van: sok konzervatív, maradi tényező áll még fölöslegesen és értelmetlenül a kezdők útjában, azon az úton, amely sima, erőfeszítést nem követelő sosem volt, s a jövőben sem lesz az, de eltávolíthatók róla a nem szükségszerű, leküzdhető akadályok. Ehhez nyújt értékes hozzájárulást ez a figyelemre méltó helyzetkép. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 9
A vizsgálat alapkérdései, fogalmi kerete, résztvevői és módszerei 17
Útban az alapkérdések tisztázásához - kutatástörténeti és szakirodalmi előzmények 17
A kutatás fogalmi kerete, alapfogalmai 27
Előfeltevések - a vizsgálat alapkérdései 34
A kutatás menete 36
A résztvevők, a vizsgálatba bevont orvos- és építészminta jellemzői 42
A kutatásban alkalmazott módszerek - az információszerzés és adatfeldolgozás módja 47
A pályakezdő orvosokról 49
Ahogyan az orvosok magukat látják 51
Foglalkozási sztereotípiák és az orvoskép 51
Kérdéseink az orvoskép szerveződéséről 53
Az orvoskép alakulásáról nyert adatok feldolgozásának szempontjai 56
Az "ideális orvos" és az "ideális vezető főorvos" személypercepciója a végzés előtt 56
A hallgatók önértékelése és az ideális orvoskép 61
Az "ideális vezető főorvos" és a gyakorlatban megismert "legjobb vezető főorvos" tulajdonságstruktúrája 64
A "legrosszabb" főorvos tulajdonságstruktúrája 71
Vezetési stílus problémája 72
Orvos-pályaattitűdök, értékorientációk a beilleszkedés éveiben 76
A pályaattitűdök kutatási előzményei 77
A pályaválasztási motivációs hátteréről általában a pályakezdő orvosoknál 79
A kezdeti pályaattidűdök jellemző különbségei 90
A pályaattitűdök körvonalazódása a vélemények szintjén 110
Értékorientációs típusok - ahogyan a konfliktushelyezetekben megmutatkoznak 120
A sikeres orvosi karrier ismérvei és anticipálása 126
Orvosi szakágak és munkahelyek vonzása, s ami a vonzások és "választások" hátterében áll 132
Vágy és valóság az elhelyezkedésben - az orvosi szakágak szerint 132
Vágy és valóság az elhelyezkedésben - az egészségügyi munkahelyek jellegét tekintve 135
A "mélyvíz hullámaiból..." - néhány részlet az interjúkból 138
Visszatekintve az orvosképzésre 139
Munkaidő - ügyelet 146
A szakmai kompetencia, az első munkaévek és az értelmiségi mivolt 146
Az orvosszerep elsajátítása és az elsajátítás zavarai. Szerepfeszültségek, konfliktusok, sikerélmények és kudarcok 150
Az orvos foglalkozás szerepelméleti megközelítése 150
Az orvosszerep megfogalmazásai 153
Az orvosszerep elsajátítása 155
Szerepfeszültségek, konfliktusforrások a pályakezdő orvosoknál 160
Betekintés a fiatal orvosok életmódjába 171
A családi és lakásviszonyok alakulása 172
Az ügyletek és jelentőségük a kezdő orvos számára 174
Életmód - szabadidő - műveltség - társaság 179
A pályakezdő építészekről 187
Az építészhivatásról, az ideálképről és a realitásról - a pályakezdők szemével 189
Mozaikok az építészek ideálképéből 191
Indulás - konjunkturális helyzetben 197
Az egyetemi képzésről - a gyakorlat felől visszatekintve 198
Fiatal építészek kezdeti pályaattitűdjei - ahogyan a vélemények és a viselkedés szintjén tükröződnek 206
Néhány szóban az építészek kérdőíves és munkahelyi mintájának jellemző sajátosságairól 206
A pályaválasztás motivációja 211
A kezdeti pályaattitűdök és jellemző különbségeik 213
A pályaattitűdök megnyilvánulása a vélemények szintjén 219
A pályáról kialakult vélemények pregnánsabb kongitív almintái 223
Az építészmérnöki munka jellegéről alkotott eredeti vélemények változása az első munkaévek hatására 232
Pályakezdő építészek a munkahelyeken. (A végzett munka, a saját helyzet objektív mutatói és szubjektív megítélése) 235
Szakmai és munkahelyi orientációk a vágyak és a realitások tükrében 235
A munkahelyi orientáció 241
Az eredeti szakmai óhajok és tervek realizálódása 243
Elégedettség a végzett munkával és a munkahellyel 252
Hivatalos beosztás - munkaköri beosztás 258
A munkahely-változtatás és megítélése. A stabilak és a mobilok összehasonlítása 261
A szakmai énkép alakulása a pályakezdő építészeknél 263
Kritikus munkahelyi szituációk 265
Szemléleti különbségek és változások a pályakezdő építészek között. Értékorientáció-típusok 269
Az 1972-es ÉVM-rendelet 270
Az építészvita az "Élet és Irodalom" c. folyóiratban a fiatalok nézőpontjából 272
Domináns értékorientációk, magatartási típusok 275
Az építész szakmai identitása és az identitás zavarai 283
Betekintés a pályakezdő építészek életmódjába 288
A családalapítás és a "függetlenség" igénye 289
A pályakezdő építészek anyagai helyzete, kereseti lehetőségei 291
A fiatal építészek lakáshelyzete 293
A baráti kapcsolatok alakulása 294
A szabadidő, a pihenés és a szórakozás formái 296
A vizsgálatba bevont pályakezdő orvosok és építészek néhány személyiségjellemzője 299
Az alkalmazott tesztek, vizsgálati szempontok 299
A személyiségtesztek eredményei 303
Befejezés helyett néhány következtetés a pályakezdő értelmiségiekkel végzett longitudinális kutatásból 310
Mellékletek 316
Módszertani mellékletek 326
Összesített táblázatok a vizsgálatba bevont orvosokról és építészekről 340
Irodalom 340