A megszállottság kapujában - Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége

TARTALOM
A jubileumi „emlékkönyvbe" 6
Kőszívű ez a társadalom! 11
Vágyakozás a szabadság után 13
Vas megyéből indult el a mozgalom 16
Úgy működjön, mint a Rehabilitációs Társaság 17
Egerben a sport volt az összetartó erő 21
„Nagyon jó csapat kovácsolódott össze" 23
Egy „hatásosan" megírt levél 25
Cetlin érkezett a válasz: „Nem aktuális!" 27
Az első női vezető 30
Mozgósítás baráti körben 32
Somogy megye legnagyobb szociális szolgáltatója 34
„Fiatalok voltunk és lelkesek" 37
„Főnökeim is megerősítettek, hogy jó úton járunk" 39
„Az első három év volt a legszebb" 41
A szabolcsi út 43
„Akadtak igaz emberek" 47
„A pártbizottságtól jött a kérés: szervezzünk egyesületet" 48
Két év után megszűnt az egyesület 51
„Legalább mi törődjünk magunkkal!" 53
Szervezkedni egyedül a világ végéről 55
„A vezetőségi ülésekre az orvosok is eljöttek" 57
„Mi is a nulláról indultunk" 59
„Az egyesület sohasem politizált" 60
„A baranyaiak kezdeményezésére jöttünk létre" 63
1981
Megalakul a szövetség 65
Egy polgárjogi mozgalom születése 67
A nagy esemény pillanatai 69
Mit jelentett a MEOSZ megalakulása? 71
Üzemi lapként indult a HUMANITÁS 73
Cenzúra 74
Az igényesség volt a Sorstársak egyetlen felügyelője 76
Majdnem az alapítók között voltak 78
1982
MONFODI Szolnokon 82
A Piremon nem egyszerűen csak vállalat: 24 éve egymásért 83
1983
Lakások Pesthidegkúton a mozgássérülteknek 87
„Akkoriban minden mozgássérültet névről ismertünk" 88
Tények, számok és gondolatok 90
1984
Kezdeti lépések a mozgáskorlátozott gyermekek jobb ellátásáért 92
A tatabányai szénbányász ajándéka 96
„Mi is megtalálhatjuk az életpályát" 97
„Büszke vagyok az Alfára" 98
Az első üzlet 100
Elértéktelenedett a lakás-átalakítási támogatás 102
Sajtótájékoztató a mozgássérült emberek helyzetéről 103
1986
Közös erővel előre 108
Ülőröplabda világbajnokság Pécsett 109
1987
Templomlépcsők 112
1988
„Jól csak a szívével lát az ember" 116
Szöul: a világ hatalmasat fejlődött 120
1989
ART 89: együtt vagyunk az értékekben 123
Menetelés az esélyegyenlőségért 125
A bot nem elég! 126
Munkahelybővítő érdekvédelem 127
A sport nélkülözhetetlen a rehabilitációban 129
1990
Bice-Bóca: eszméletlen bulikat tartottunk! 135
A nyári táborok akkumulátorként működnek az életemben 136
Tátika: ötven évre elegendő élmény 138
1991
Veszélybe kerültek a mozgássérültek érdekei 142
Praktikum: legjobb reklám a jó munka 143
Felkarolni a hazai új ötleteket 144
A mi Pali bácsink 145
1992
Új nevet kapott a Nyomorék Gyermekek Menhelye és Egylete 150
1993
MOVE ALFA: önmegvalósítás és piacképes termékek 157
Mikkamakka: segítségnyújtás játékkal 158
1994
Induláskor hat, ma harminc oldal a Teletext 163
Indul a segítőszolgálat 164
1995
Toleráns társadalom? 168
Fiatalok a MEOSZ-ban 169
1996
Találkozás a kormánnyal 174
Atlanta: Szekeres Pali remekelt először 174
1997
A MEOSZ-ból erős szervezet lett 179
A „védernyő" jól működik 181
Kikényszerített esélyegyenlőségi törvény 187
„A hihetetlen elszántságunkon kívül másunk sem volt" 188
1999
Esély az esélyegyenlőségre 195
Segíti-e a sérült emberek életét az Országos Fogyatékosügyi Tanács? 197
2000
„A magam jóindulatával lökni tudtam a dolgokon" 201
Sydney: az úszás volt a legeredményesebb sportágunk 204
2001
Sok mindennel adósak vagyunk 209
Fogyatékosügyi kormánybiztosra volna szükség 211
2002
Fogyatékos emberek intéztek nyílt levelet a parlamenti pártokhoz 215
57 ezer aláírás 15 nap alatt 216
2003
Úgy éreztük, történelmet írunk 220
Hatszázezer embert képvisel a FESZT 222
2004
Újabb levél a miniszterelnöknek 225
2005
A MEOSZ beperelt néhány közintézményt 231
2006
Aláírásgyűjtés az európai fogyatékos emberekért 237
A MEOSZ ma már megkerülhetetlen 238