Pártok között szabadon (Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán)

ELŐSZÓ
A kételkedésre hajlamos olvasó bizonyára már a cím láttán eltűnődik, vajon nem volna-e helyesebb kérdőjelet tenni a címben foglalt állításhoz. Vajon az egyénekre zúduló információtömeg, a kampányok során még inkább felerősödő befolyásolási törekvések korában egyáltalán mennyire beszélhetünk szuverén választásról, autonóm döntésről? Sőt, kár lenne könnyedén átsiklani a kérdés fölött, hogy a szabadság lehetősége egyben a szabadsággal való élést is jelenti-e. A politikai szabadságtól való megfosztottság évtizedei után egy csapásra valóban kialakult-e a képességünk az állampolgári tartás és viselkedésmód gyakorlására? A politikai részvétellel kapcsolatos negatív tapasztalatok nem idézik-e fel a frommi „menekülés a szabadságtól" szindrómáját? S vajon egyáltalán a magyar társadalom politikai intézményrendszere van-e olyan fejlett, rugalmas és átlátható, amely - pozitív értelemben is - valóban lehetővé teszi a szabad választást? Noha e kételyek egyikére sincs mindenkit megnyugtató, optimista válaszunk, bizonyos értelemben mégis fenntarthatjuk a cím sugallatát. Bármennyire is összetett fogalom a szabadság - amely tényleges megvalósultságát tekintve szociológiailag bizonyára fokozatosnak tekinthető -, a többpárti plurális választási rendszer minden dilemmájával együtt a politikai szabadság alapvető, talán a legalapvetőbb megnyilvánulását sűríti magába. Ebben az értelemben, reméljük, találónak tekinthetjük a címet tanulmánykötetünkhöz, amely a választói magatartásra, politikai tagolódásra vonatkozóan az elmúlt évtizedben végzett kutatássorozatunk eredményeit fogja át - mindazokkal a buktatókkal, nehéz tanulási folyamattal, amelyen a magyar társadalom tagjainak ebben az évtizedben keresztül kellett mennie. Vissza
TARTALOM
ELŐSZÓ
I. VÁLASZTÓI MAGATARTÁS ÉS TÁRSADALMI-POLITIKAI
TAGOLÓDÁS 1990-1998

BEVEZETÉS
1. POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS VÁLASZTÓVONALAK A PARLAMENTI PÁRTOK
SZAVAZÓTÁBORÁBAN
A pártok választóinak társadalmi hátteréről
A pártok választóinak politikai-ideológiai attitűdjei
Pártokon belüli választóvonalak: választói „magok" és „gyűrűk"
Jellegzetességek a pártok választóinak tudásstílusában, kulturális mintáiban
Összegzés: a pártok szavazótáborának strukturális közelsége-távolsága

2. VÁLASZTÁSI RÉSZVÉTEL MAGYARORSZÁGON 1990-1994
A részvétel szintje
A választói részvétel motívumai
Települési miliő és választási részvétel

3. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS EGY MÖGÖTTES PILLÉRE. AZ EGYKORI
MSZMP-TAGSÁG SZEREPE
Hangsúlyos és mellőzött dimenziók
Szűkebb és tágabb hatósugarak
Kötődések és pártpreferenciák

4. A VÁLASZTÓI ERŐTÉR BLOKKOSODÁSA 1994-1998 97
Koncentrálódás a politikai mezőben 97
A pártok iránti affiliációk - átrendeződés és blokkosodás 105
Ideológiai-politikai és társadalmi választóvonalak 110

11. A VÁLASZTÁSOK TÁRSADALMI-IDEOLÓGIAI KONTEXTUSA
BEVEZETÉS 117
1. PRIVATIZÁCIÓ ÉS PIACGAZDASÁG: AZ ÁTALAKULÁS ÉS A KÖZVÉLEMÉNY ARCAI 128
A piac iránti attitűdök alakulása 1988-1995 129
A magántulajdon iránti attitűd az első koalíciós kormány időszakában (1990-1994) 131
A közgondolkodás a privatizációról a második koalíciós kormány időszakában (1994-1995) 135
A magántulajdon társadalmi terjedése; az érintettség és a privatizációs attitűdök 139
A külföldi tőke megítélése a magyar közvéleményben 143
A szociális biztonság és a piacgazdaság értékkonfliktusai 147
A piacgazdasági átmenet iránti beállítódások egy empirikus tipologiája 1995-ből 149

2. TÁRSADALMI ÁTRETEGZŐDÉS ÉS SZOCIÁLIS-POLITIKÁI IDENTIFIKÁCIÓ 153
Rendszerváltás és társadalmi átrétegződés 153
A rétegidentifikáció hazai tendenciái 155
Rétegidentifikáció és politikai attitűdök 162
3. HITEK, PÁRTOK, POLITIKÁK. IDEOLÓGIAI ÁTRENDEZŐDÉSEK MAGYARORSZÁGON 165
Pártrendszer és ideológiai tagoltság 165
A kutatásról és előzményeiről 167
Köznapi ideológiai identitás. Stabil elemek és lassú átrendeződés 169
Szerkezetváltás a társadalmi konfliktustudatban 176
Ideológiai átrendeződések és a pártok szavazóblokkjai 178
3.1. EXKURZUS. PALEHA FEKETE-FEHÉRBEN: A „BAL-JOBB" VTTÁHOZ 182

III. A VÁLASZTÁSOK DEMOSZKÓPIAI KÖZEGE
BEVEZETÉS 189
1. AZ „ÖNÉLETRAJZÍRÓ"- VÁLASZADÓ. A VÁLASZTÁSI PREFERENCIÁK RETROSPEKTÍV
ADATAINAK SZISZTEMATIKUS TORZÍTÁSAI 193
Személyes és kollektív emlékezet 193
Visszaemlékezés 1990-re: az alapadatok 195
Az emlékezetvesztés szociális locusai 204
Politikai homofília/heterofília: az emlékezet(vesztés) kapcsolathálózati háttere 211

2. A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS MINT A VÁLASZTÓI DÖNTÉS MOTÍVUMA 218
Manifeszt és latens funkciók 218
Alapadatok a közvélemény-kutatások fogadtatásáról 220
Attitűdök és pártpreferenciák 224
Közvélemény-kutatás és választói döntés 230
TÁRGYMUTATÓ 234