A jóléti állam közgazdasági megközelítésben (A szociális szakképzés könyvtára - Társadalompolitikai olvasókönyvek - Társadalomtörténeti olvasókönyvek - A szociális munka elmélete - gyakorlata / ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke)

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.

ELŐSZÓ
A közösségi szektor valamilyen mértékű bekapcsolódását feltételező jóléti intézmények széles köre és a kormányzati szociálpolitika az elmúlt fél évszázad során egyértelműen a modern piacgazdaság integráns részévé váltak. Ebben a folyamatban persze mind maguk az egyes intézményrendszerek, politikák, mind maguk az ezeket befogadó piacgazdaságok is sokat változtak. Az egyes országok szociális ellátórendszerei között - a jelentékeny különbségek ellenére is - sok a lényegi hasonlóság, és egyértelműen kirajzolódnak (és Titmus vagy Esping-Andersen munkássága nyomára mára széles körben ismertté váltak) az állami jóléti szerepvállalás bizonyos típusai is. Ugyanakkor mind a jóléti állam, mind szaktudományos leképezése jelentős változásokon mentek keresztül az utóbbi években. A hatvanas-hetvenes évek erős libertárius kritikája (elég, ha ezzel összefüggésben Friedman, Hayek és Nozick munkáira utalunk) után kis késéssel a közösségi jóléti szektorral kapcsolatos kormányzati politikák is megváltoztak: a nyolcvanas évek neoliberalizmusa - elsősorban is a thatcheri brit politika - hatására a jóléti állam intézményei világszerte átalakulnak, áramvonalasabbá, hatékonyabbá váltak. Olyan tradicionális jóléti államok, mint pl. Svédország sem vonhatták ki magukat a változások hatásai alól. Sokan már a vészharangot kongatták a jóléti állam fölött. Mindazonáltal ma már megállapítható, hogy a neoliberális fordulat nem szüntette meg, inkább csak átalakította, a kor követelményeinek megfelelően modernizálta a jóléti államot: a szociálpolitika továbbra is az egyik legfontosabb kormányzati feladat - és az egyik legjelentősebb költségvetési kiadási tétel - a modern piacgazdaságokban. Vissza
--- TARTALOM:
Előszó 7
Első rész (Michael F. Förster)
Az alacsony jövedelem és a szegénység mérése nemzetközi megközelítésben 13
Bevezetés 17
Az alacsony jövedelem és a szegénység meghatározások különböző megközelítései 19
A családi jövedelem családnagyság szerinti korrekciója: ekvivalenciaskálák és a viszonyítási alapul vett népesség 26
Az alacsony jövedelem és a szegénység alternatív mutatói 33
A relatív szegénységi mutatók alkalmazása 13 OECD-ország jövedelmi adataira 46
Összegzés és következtetések 61
1. Függelék. A Luxemburgi Jövedelem Kutatás (LIS) 64
2. Függelék: A Sen-index elméleti háttere 71
3. Függelék: A Sen-index összetevőinek statisztikai táblázata 74
Irodalom 82
Második rész (John Sloman)
Piac, hatékonyság és a közérdek 85
Bevezetés 89
Hatékonyság tökéletes verseny esetén 90
Az állami beavatkozás indokoltsága 111
Az állami beavatkozás formái 133
A költség-hozam-elemzés 155
A laissez-faire melletti érvek 173
A közösségi választás elmélete: a politika közgazdaságtana? 183
Harmadik rész (Nicholas Barr)
Közgazdasági elméletek és a jóléti állam: áttekintés és átértelmezés 193
Összefoglalás 197
Bevezetés 199
A jóléti állam és céljai 207
Közgazdasági elmélet 215
Történeti és intézményi háttér 238
1. értékelés: pénzbeni juttatások 253
2. értékelés: egészségügyi ellátás 286
Következtetések 315
Irodalom 325
Fogalommagyarázat 337