Szociológia, Szociálpolitika, Szociális munka

E kötet tanulmányait abból az alkalomból adjuk közre, hogy éppen tíz éve, 1991-ben alakult meg a Szociálpolitikai Tanszék az akkor még Janus Pannnoniusról elnevezett egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanszék alapításának indoka az volt, hogy ugyanebben az esztendőben kapta meg az egyetem, illetve a tanszék a főiskolai szociális munkás és az egyetemi szociálpolitika szak megindítására az engedélyt. A tanszék 1995-ben vette fel a Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék nevet, amikor ugyanebben az évben elindította a szociológus képzést is.
Legelőször is álljon itt azoknak a neve, akik a tanszék és a szakok alapításában az egyetem és a kar részéről közreműködtek: Ormos Mária és Hámori József rektorok, Horányi Özséb dékán.
Magának a tanszéknek alapító tagjai: Nagy Endre (tanszékvezető), Balipap Ferenc, Keserű Károly, Molnár Margit, Varsányi Erika, Zám Mária, valamint Novákné Végső Zsuzsa adminisztrátor. Hamarosan csatlakoztak az alapítókhoz a többiek, akik az első oktatói derékhadat alkották (az érkezés sorrendjében): Sárvári György, Andok Ferenc Gáspár Gabriella, Mocsári Ilona, Schadt Mária, Baráth Árpád, Kupa László. Közülük egy mag a mai napig megmaradt, többen azóta - különböző okokból - felhagytak tanszékünkön az oktatási tevékenységgel, majd helyükre újak jöttek (Kelemen Gábor, Erdős Márta, Gyúrok János, Szegő Andrea, Füzér Katalin, Girán János), és örömünkre szolgál, hogy oktatóink sorában üdvözölhetjük immár volt saját tanítványainkat is (Csürke József, Tóth Gyöngyvér, Péntek Eszter, Farkas Éva). A tanszék munkáját állandó jelleggel segíti mintegy huszonöt-harminc óraadó tanár, akik közül többen szinte a tanszék beltagjának számítottak (és időközben eltávoztak, mint pl. Kocsis Erzsébet, Jankó Judit, Galambos Erzsébet), illetve számítanak (Balikó Márta, Sipos Béláné, Elblinger Csaba, Lányi András, Jüngling Gyöngyvér, Pavluska Valéria), akik nélkül egyszerűen nem tudnánk teljesíteni oktatási kötelezettségeinket. Meg kell említeni még a változólétszámú, húsz harminc fős tereptanári kart, akik a szociális szakok hallgatóinak két féléves, különböző szociális intézményekben letöltendő gyakorlatán látják el nélkülözhetetlen, a hallgatókat a gyakorlati munkába bevezető feladatukat. TARTALOM
ELŐSZÓ 1
I. ESZMÉK 3
Kupa László:
Hunfalvy Pál (és Émile Durkheim) a munkamegosztásról 4
Gyúrok János:
A magyar demokrácia „archimedesi" pontjai 22
Nagy J. Endre:
Bentlakozás és kitörés. A két Polányi megtérése 36
II. KONSTRUKCIÓK 61
Lányi András:
Lehet-e a társadalom „igazságos"? 62
Adamik Mária:
Politika vagy megismerés: nehézségek a nő-férfi viszony
szociológiai elemzésében 78
Schadt Mária:
Női szerepek - a nőmozgalmi tevékenység formaváltozásai
1947-53 között 105
III. TÖRTÉNETEK 131
Gáspár Gabriella:
A nyilvánosság társadalomszerkezete a XIX. század eleji
Magyarországon 132
Molnár Margit:
A szociálpolitika kezdetei, szociálpolitikai rendelkezések
a római magánjogban 159
IV. PROBLÉMÁK 167
Baráth Árpád:
Globalizáció, szociális biztonság és szociális munka 168
Wildmann János:
Gazdaság - etika 181
Szöllősi Gábor:
A gyermekvédelmi politika vázlata 193
Tóth Gyöngyvér:
Kistérségi fejlesztés versus felszíni válságkezelés. Közelítés a
hátrányos helyzetű települések térségi integrációjának problémáihoz 208
V. LELKEK 230
Csürke József:
Társadalmi támogatottság mentén kialakuló konfliktusok a
szuicid prevencióban 231
B. Erdős Márta:
Határok és kontroll („Miért pont én?") 245
Kelemen Gábor:
Válaszoló kérdezés a szociális esetmunkában 259
ÉLETRAJZOK 274