Alapvetés az Artemis Ephesia-szobrok ikonográfiai elemzéséhez

Artemis Ephesia alakja a Kr. e. 8. század óta van jelen a történelem színpadán, kezdetben egy város úrnőjeként, majd Kis-Ázsia és talán a Római Birodalom egyik legjelentősebb istennőjeként. Noha az ephesosi Artemision fénykorában az ókori világ hét csodájának egyike volt, magát az istennőt mindig is a titokzatosság lengte körul. Később, évszázadokkal szentélyének pusztulása után, az antikvitás homályából már a Dea Natura alakját magára öltve a természet allegóriájaként tűnik fel. Gazdagon díszített szobrának vizsgálata, az egyes részletek szimbolikus jelentésének feltárása izgalmas kihívás azok számára, akik szeretnének mélyebb bepillantást nyerni az ókor vallási gondolkodásába.
Kötetünk mélyreható betekintést nyújt az ókori görög vallástörténet egyik izgalmas és rejtélyes szegletébe, amely évszázadok óta foglalkoztatja az antikvitás iránt rajongó művészeket, polihisztorokat és kutatókat. A szerző összeállított egy minden eddiginél szerte ágazóbb és átfogóbb új rendszert, amely az istennő összes jelenleg ismert ábrázolását felöleli. A legapróbb részleteket is figyelembe véve leírja, összeveti és elemzi ezeket a művészeti alkotásokat, kijelölve ezzel egy ikonográfiai elemzés lehetséges irányait. Igyekszik feltárni az egyes részletek mögött rejlő történeteket, felvázolni azok kulturális kontextusát és bemutatni a lehetséges értelmezési rétegeket.