A magyarországi médiaháború

Stratégiai szempontból a médiaháború – amelynek fókuszában a kormánypártok és az újságíró-társadalom egy része közötti viszony állt – egyetlen kérdésre egyszerűsíthető le. A konfliktus tétje az volt, hogy ki tematizálja a közbeszédet. A háború terepe azért lett éppen a média, mert – szemben más közép-európai országokkal – nálunk az újságírótársadalom aktív szerepet játszott a rendszerváltásban. Szakmai szerepértelmezésének szerves része volt a politikai aktivizmus hagyománya. E hagyományhoz az újságírók egy része a demokratikus konszolidáció éveiben is ragaszkodott – a politikai elitek egy része azonban elvitatta tőlük a közgondolkodás tematizálásának jogát. Az a szerepértelmezési konfliktus, hogy az újságírók vagy a politikai elit dolga-e a politikai napirend megszabása, markáns érdekkonfliktust takart. Hiszen az, aki gyakorolja e jogot, olyan nyilvános diskurzust alakíthat ki, amelyben saját pozícióját erősítheti meg. Az, aki megszabja a napirendet, a közgondolkodásra gyakorolt közvetett hatása révén befolyásolhatja a következő választások eredményét.