Árpád-kori varázslás régészeti emlékei - A Veszprém Megyei Múzeumok-közleményei 6. kötetéből - Dedikált

Részlet: Ismeretes, hogy a posztglaciális időben kialakult Balaton kiterjedése jóval nagyobb volt, a mai tóénál. A Balaton legnagyobb kiterjedését László Gábor és Cholnoky Jenő nyomán ismerjük. A Keszthelyi-, és Zalavári hátak közt fekvő észak-déli irányú völgyben a mai Egregy magasságáig ért eredetileg a tó vize. Az öbölrész északi része már a neolitikum előtt eltőzegesedett. Itt, Keszthely és Cserszegtomaj határának találkozásánál, a tőzeg keleti peremén emelkedik az Alsó és Felsődobogó domb. A Dobogó és közvetlen környéke ismert régészeti lelőhely, ahol a neolitikummal kezdődő temetkezési és települési jelenségekkel találkozunk. Valószínűleg azért sűrűsödnek itt össze a különböző korok emlékei, mert a Hévízi völgy középkori oklevelekben Hosszúsár néven ismert tőzeges völgyén átjáró vezetett a mai Egregy irányába.