A politikai felelősség dilemmái

A ​politikai felelősség koncepciójának kidolgozatlansága, problémáinak jelentősége és aktualitása 1998 elején „Gondolatok a politikai felelősségről" címmel tanulmányom jelent meg az azóta megszűnt Társadalmi Szemlében (nem ezért szűnt meg). A cikket elolvasó politológusok egy része úgy vélte, hogy ez a tanulmány tulajdonképpen egy, a témáról írt monográfia vázlata, ezért arra próbáltak rábeszélni, hogy könyv formájában is írjam meg a politikai felelősségről szóló gondolataimat. Ennek eredményeképpen született az a mű, amelyet az olvasó most a kezében tart. De vajon szükség van-e a politikai felelősség problémáinak szentelt monográfiára? Nem szaporítja-e – feleslegesen – ez a könyv a politikai felelősségről megírt monográfiák sorát, amelyek tartalmát az olvasó korábbi művekből már jól ismeri? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre pozitív választ adjunk – egyébként ez a könyv nem íródott volna meg egyrészt meg kell vizsgálnunk, hogy „bessz" vagy „hossz" van-e a politikai felelősségről írt munkák területén, másrészt azt, hogy fontos és aktuális témakör-e a politikai felelősség komplexuma. Ami az első kérdést illeti, a politikai felelősség egy olyan sajátos kategória, amely bizonyos vonásaiban eltér a társadalomtudományban használt terminusok többségétől. A politológiai, filozófiai, etikai stb. kategóriák jelentős részénél ugyanis lényegében összhang van a köztudatban való felhasználásuk és tudományos feldolgozottságuk között. Ez azt jelenti, hogy ezeket a kifejezéseket gyakran használják a különböző médiumok: a sajtó, a rádió és a televízió, és ugyanakkor megtalálható – megközelítő – elméleti magyarázatuk. A különböző társadalomtudományok rendszeresen foglalkoznak e kategóriák kifejtésével, rájuk vonatkozó hipotézisekkel, s azok bizonyításával, és ehhez képest alárendelt, hogy az értelmezések, hipotézisek néha kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól.