Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi általános iskolában

A fejlett országokban, így Magyarországon is a szegregált, elkülönített nevelésnek-oktatásnak óriási, vitathatatlan hagyományai és eredményei vannak. A sok-sok évtizedes, helyenként évszázados tapasztalat hatalmas tudásanyagot hozott létre. Mindez a sérült emberek szolgálatában áll. Az első gyógypedagógiai intézmények azon gyermekek számára jöttek létre, akik sosem látogatták az iskolát. A „második hullám” pedig azoknak a gyermekeknek alakult, akik ugyan bekerültek az iskolába, de ott nem boldogultak megfelelően. Tehát egy erőteljes szükséglet hívta életre ezt a szakterületet.
A több évtizedes szegregációs tendencia mellett megjelent egy szintén több évtizedes integrálódási folyamat. A gyógypedagógiában nem új keletű ez a fogalom, hiszen a társadalmi integráció minden gyógypedagógus célja, vagyis a fogyatékos ember társadalomba való beilleszkedése, munkába állása minden gyógypedagógiai koncepció része. Ugyanakkor ma az integráción a fogyatékos gyermekek együttnevelését értjük nem fogyatékos társaikkal.

ELMÉLETI KERETEK
1. A téma választás indoklása (problémaháttér)
2. Az alapfogalmak értelmezése
Fogyatékosság
Akadályozottság
Tanulásban akadályozottság
Speciális nevelési szükséglet
Integráció
Inklúzió
Integratív pedagógia
3. A tanulásban akadályozott gyermek integrált nevelésének-oktatásának története
3.1. Nemzetközi kitekintés
3.2. Hazai tapasztalatok
3.2.1. A tanulásban akadályozott gyermek integrált nevelésének története
3.2.2. Információk a tanulásban akadályozott gyermekek integrálásának hazai helyzetéről
4. A tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének-oktatásának pedagógiai kérdései
4.1. A tanulás folyamata az integratív pedagógiában
Differenciálás az általános pedagógiában
Az integratív pedagógia alapjai a differenciálás szempontjából
A differenciálás szempontjai az integratív pedagógiában
A differenciálás módszerei
Aktív tanulás
4.2. Szakemberek együttműködése a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésében
4.3. A szülők és az iskola kapcsolata
A KUTATÁS CÉLJA ÉS EREDMÉNYEI
1. A kutatás célkitűzései, kérdésfeltevések, hipotézisek
2. A kutatás metodikai megalapozása
3. A vizsgálat eredményeinek a bemutatása.
JAVASLATOK A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSÁRA A GYAKORLATBAN
JEGYZETEK
BIBLIOGRÁFIA
MELLÉKLETEK
1. Levél az iskola igazgatójának
2. Kitöltési útmutató
3. Általános kérdőív
4. Gyerekről szóló kérdőív
5. Szülői kérdőív
6. Prestrukturált interjú az elővizsgálathoz
7. Interjú Nyugat-Magyarországon
8. Interjú egy befogadó iskolában
9. Összefüggések adatai