Világirodalom és nemzeti irodalom - Az ókor irodalma (A művelődés könyvtára) - Saját képpel
- 351 oldal
- Kötés: félvászon kiadói, kopottas
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Vigyázva olvasott példány. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás". Pici kopásokkal, foltokkal (ld.borítókép). A fedlap mögötti béléspapír a gerinc mentén elrepedt, a könyvbelső szinte kinyitatlan, jó állapotú. A papír barnult.
Ismertető: A művelődés könyvtára 17. kötet - 24 képtáblán 64 képpel - Részlet a könyvből:
VILÁGIRODALOM ÉS NEMZETI IRODALOM
Világirodalom: a szót Goethének tulajdonítják és nem sokkal régibb száz évesnél. A fogalomnak és még inkább az alája tartozó tényeknek tudattalan létezése és együvétartozása azonban olyan régi, mint maga az irodalom, a nemzetek érintkezése, a nemzeteknél nagyobb közösségek megérzése.
A hősi mondák, mesemotívumok, vallásos mithoszok vándorlása, a föld ellentétes pontjain való egyidejű fölbukkanása ma már annyira elfogadott tény, hogy egy külön tudomány, az összehasonlító folklore foglalkozik ezekkel a problémákkal. Az írástudók jelekkel, betűkben megörökített irodalma sem korlátozódott, már a legrégibb időkben sem, csupán egy nemzet kereteire.- További ismertető: "Belelapozás". - - - -Tartalom:
Bevezetés: Világirodalom és nemzeti irodalom. Írta: Zolnai Béla 5
Az ókori kelet irodalma. Írta. Dobrovits Aladár 51
A görög irodalom. Írta: Trencsényi-Waldapfel Imre 93
A római irodalom. Írta: Borzsák István 241
- - - Világirodalom: a szót Goethének tulajdonítják és nem sokkal régibb száz évesnél. A fogalomnak és még inkább az alája tartozó tényeknek tudattalan létezése és együvétartozása azonban olyan régi, mint maga az irodalom, a nemzetek érintkezése, a nemzeteknél nagyobb közösségek megérzése. A hősi mondák, mesemotívumok, vallásos mithoszok vándorlása, a föld ellentétes pontjain való egyidejű fölbukkanása ma már annyira elfogadott tény, hogy egy külön tudomány, az összehasonlító folklore foglalkozik ezekkel a problémákkal. Az írástudók jelekkel, betűkben megörökített irodalma sem korlátozódott, már a legrégibb időkben sem, csupán egy nemzet kereteire. A latin irodalom, a római birodalom legtávolabbi részeiből is kapva irókat és a műveket az akkori művelt világ minden provinciájába, a barbárok-lakta határokig terjesztve: univerzális jelleggel bírt és urbi et orbi szólott. A bibliai szent könyvek irodalmára is, elmenvén, minden nemzeteket tanították Krisztus követői: Szent Ágoston már a kereszténységnek írt, tehát az akkori "világ" számára egyetemes világirodalmat csinált...- Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16. – Budapest, 1970. június 3.) klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1949, rendes: 1950).