A jelentés szerkezete - Kihajtható melléklet

FÜLSZÖVEG
A nyelv rendszerére irányuló kutatások világossá tették, hogy a mondatoknak nem egyszerűen a nyelven kívüli valóság alapján tulajdonítunk jelentést, hanem azoknak a belső nyelvi összefüggéseknek az alapján, amelyek a mondatokat egymáshoz kötik.
A hagyományos nyelvészet a mondatok között egyes összefüggéseket már felismert, és így eljutott a rendszer töredékeihez. Ezek az összefüggések a konkrét - általános irányában helyezkednek el. A legújabb generatív grammatikai kutatások a nyelvi jelenségeknek (mondatoknak) deduktív leírását adják. Ezekben a leírásokban az egyes mondatok és az egész rendszer formális összefüggései tárulnak fel - az általánostól a konkrét felé haladva.
A szerző koncepciójában egyfelől a töredékes összefüggéseket egységes láncolattá fűzi össze: szerves rendszer; másfelől a konkrét levezetésekkel párhuzamosan - egy nyelvi logikai általánosítás során - mind elvontabb mondattartalmat vonatkoztat el - amelyből most már mint tartalmas általánosból vezethetők le deduktíve a konkrét mondatok. A szerző által megrajzolt kép a nyelvi rendszert mint az ellentétes, egymást kölcsönösen feltételező konkrét - általános, általános - konkrét mozgásfolyamatok egységét mutatja be. Ami a munka módszerét illeti: a hagyományos és a modern elemzési módok ötvözete - a hagyományos és modern módszerek magasbb egységét valósítja meg. Vissza
TARTALOM
Előszó 11
A jelentés aspektusai 15
A jelentés-levezetés fogalma 15
A jelentés és kontextus összefüggés 16
A szintaktikai kapcsolatok szematikai kötöttsége 18
A szintaktikai kapcsolatok szematikai kötöttségének az oka - a jelentés elemekre bontása 19
A különböző jelentések összefüggései 21
Jost Trier mező-elmélete 21
André Jolles mező-elmélete 21
A Trier-i mező-elmélet kritikája 22
A jelentés mikro-struktúrája 23
A tulajdonképpeni és a metaforikus jelentés kettős mozgása 23
A tulajdonképpeni és metaforikus jelentések deduktív levezetése 25
A mikro-struktúra fogalma 25
A jelentés elvont elemeinek, ill. az azok által alkotott mikro-struktúráknak a dimenziói 26
Az elemek horizontális összefüggései 26
Az elemek mélységi összefüggései 27
A tulajdonképpeni jelentések kettős aspektusa 28
A jelentés szerves struktúrája (ugyanannak a jelentésnek a belső mozgása) 31
A Katz-Fodor-féle elmélet kritikája (2): a projekciós szabályok 31
A mondatformák szerves rendszere 32
A mondatformák hipotetikus rendszere 34
A Schmidt-i imaginárius jelentés kritikája 37
A mondatformák pragmatikus alapjai 39
A hipotetikus és a szerves belső összefüggése 41
Magányos sorok és nominalizációk 42
A szerves folyamatok általánosulása 50
A mondatformák implikatív rendszere 52
A formák elemeinek rendszere 53
A viszonyok összefüggései - az egyes mondatformákon belül 53
A viszonyok összefüggései - a mondatformák között 55
A mondatformák rendszerének és az azokat alkotó elemek rendszerének viszonya 58
A nyelvi mozgásformák dialektikája 59
A részeshatározó (dativus) és a nyelvi rendszer 61
A részeshatározó kialakulása - és a transzformációs csoportok 61
A kialakult részeshatározó - és a transzformációs csoportok 62
A részeshatározó és a mondatformák rendszere 63
A részeshatározó 64
A részeshatározó és a tárgyak világa 65
Az afficiens tárgy és a részeshatározó 65
Az efficines tárgy és a részeshatározó 67
A részeshatározó és a hipotetikus rendszer 69
A különböző jelentések összefüggései 71
Deabverbális igei képzések 71
Különböző jelentések és a szerves rendszer összefüggései 94
Adverbális kiegészülésekből levezetett jelentések és a szerves rendszer összefüggései 94
A köt -(rá) erőszakolt, kényszerített stb. szerkezeti összefüggés 94
A köt és a deadverbális képzések külsődleges összefügése 94
Az erőszakol, kényszerít egy szűk körű tartama 103
A köt (jel1-2) -a kényszerít, erőszakol stb. - és a köt (jel3) belső kapcsolata 105
A szorít (jel 1-2) a kényszerít - és a szorít (jel3) belső kapcsolata 105
A metaforikus köt. függővé tesz, feltételez belső kapcsolata - a jelentések érzékletes szintjén 110
A köt logikai struktúrája 111
A köt - kényszerít (stb.) nyelvi és logiaki mozgásának belső összefüggése 111
A jelentésfejlődés közvetett jellege 121
Az alá-támaszt - megerősít szerkezeti összefüggései 123
Az alá-támaszt metaforikus jelentéseinek logikai szerkezete 123
A megerősít egy szűk körű tartalma 126
Az alá-támaszt (jel1-2) -a megerősít - és az alá-támasztja (jel3) belső kapcsolata 128
Az alá-támaszt belső struktúrája 136
Az alá-támaszt stb. - megerősít nyelvi és logikai struktúrájának belső összefüggésen 136
A jelentésfejlődés közvetett jellege 138
Meg-alapoz - meg-erősít 141
A de-nominális ill. -adverbális képzések és a nyelvi rendszer 143
A meg-old, fel-old szerkezetei 148
Meg-oldja + a titkok 149
A meg-old (jel1-2) a meg-világít /szabaddá tesz és a meg-old(jel3) összefüggése 149
A meg-old (jel3) és a meg-világít belső összefüggése 149
A meg-old (1) logikai szerkezete 152
A meg-old (1) felbontott logikai szerkezete 152
Meg-oldja + az egyenlet és variánsainak összefüggése 157
A meg-old (2) -ki-számít stb. - és a meg-világít belső összefüggése 157
A meg-old (2) logikai szerkezete 157
A meg-old (2) felbontott logikai szerkezete 157
Meg-oldja + a válságot 162
A meg-oldja + a válságot és variánsainak összefüggése 162
A meg-old (3) - harcol stb. - és a megnyilvánít belső összefüggése 162
Jelentés mint a jelentés elemek integrált egysége 191
Szinonimaszerű jelentés összefüggések - kölcsönösen egymásnak alárendelhető jelenségek 206
A rendszer generális mozgásfolyamatai 237
A mikro-rendszer és a szerves rendszer összefüggései 255
A jelentés aspektusai 261
A jelentés három aspektusa 261
Jelentés és formarendszer 261
A szintaktikai szerkezet szemantikai interpretációja - a generatív grammatikában 262
Jegyzetek 263