Rédei-Festschrift

Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag/Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára

nElőszó:
Rédei Károly 1932. április 11-én született Kiskanizsán (Zala megyében, Magyarországon). E száraz adatból következik, hogy immáron 60 esztendős lett. E sorok írója bizony némi csodálkozással veszi tudomásul az idő gyors múlását: emlékezetemben ugyanis nem tűnik a Rédei Károly életének felére kiterjedő ismeretségünk ilyen valószínűtlenül réginek; elgondolkodásra késztet ez az évforduló azon végtelenül egyszerű oknál fogva is, hogy közben bizony mások éveinek száma is ugyanannyival gyarapodott, mint a kerek évfordulót ünneplő baráté...
Rédei Károlynak sok barátja van innen és túl a Lajtán (egészen az Urálig), a szakmában és azon kívül, legtöbbjük ismeri életének főbb állomásait, tevékenységét, így csak a rend kedvéért és az említettek körén kívül eső olvasóra való tekintettel sorolom tovább életrajzi adatait, amelyek legtöbbször egyúttal tudományos pályafutásának egyes állomásait is jelzik.
Eredeti családneve Radanovics volt (első írásai is ezen a néven jelentek meg). 1951-ben érettségizett a piaristák jónevű nagykanizsai gimnáziumában, amelyre oly szívesen szokott visszaemlékezni. Ezt követően a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára vezetett az útja, ahol magyar nyelvet és irodalmat, valamint finnugor nyelvészetet tanult Bárczi Géza, Pais Dezső, Zsirai Miklós és Lakó György vezetésével.

Tartalom:
Honti László: Rédei Károly 60 éves 17
Sz. Bakró-Nagy Marianne: Alapnyelvi szótagszerkezetek 35
Benkő Loránd: Ősmagyar folyamatos melléknévi igenévi maradványok az Árpád-kor személynévanyagában 57
Csúcs Sándor: A votják második konjugáció történetéhez 107
Domokos Péter: A zürjénföldi Kuratov-kutatásokról - egy sorozat kapcsán 123
Hajdú Péter: Rekonstrukció és az alapnyelv jellege 165
Honti László: Adalék a magyar l ~ finn t megfelelésének és alapnyelvi előzményének magyarázatához 209
Keresztes László: Morfonológiai szempontok a mordvin nyelvjárások osztályozásában 255
Kiss Lajos: A telepítő kenézükről nevet kapott falvak a beregi Hát vidékén 269
Kodolányi János: Az obi-ugorok halászati kultúrájának néhány kérdése 291
D. Mátai Mária: A névmási határozószók jelentésváltozásának egy típusáról 337
Mészáros Edit: A finn nyelvtudománytól a számítógépes nyelvészetig 343
Pusztay János: Lesz-e szölkup újjászületés? 367
Salánki Zsuzsa: Egy huszadik századi votják szójegyzékről 393
Sipőcz Katalin: Az alapszínnevek kiválasztása 409
Vértes Edith: Aki téged kővel dob, dobd kenyérrel vissza 435
Zaicz Gábor: Budenz József feljegyzéseiből 457