Szavak színeváltozása

Murádin László nyelvészeti érdeklődését az egyik legjelentősebb magyar nyelvtudós, a kolozsvári Szabó T. Attila keltette fel, aki – Murádin szavaival élve – imponáló anyagismeretével előadásaiban felvillantotta a nyelvnek az adatokból kibomló csodálatos világát. Az ifjú egyetemi hallgatónak érzelmi lökést adott Kosztolányi Dezső Erős várunk a nyelv című, nyelvművelő írásokból összeállított kötete. Később a fiatal egyetemi oktató, majd tudományos kutató érdeklődése a nyelvjárások és helynevek (köztük székelyföldi helynevek) felé fordult. Csaknem ezzel párhuzamosan mélyült vonzódása a nyelvművelés iránt is.



Évtizedeken át vezette és írta a kolozsvári Igazság című megyei napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelői kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényein; A hely, ahol élünk. A hazai és magyarországi nyelvészvilág nem kis csodálkozására, egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című, fölöttébb nagy szellemi energiát igénylő munkáját. Murádin a korszerű nyelvművelés híve, azaz: nem csupán a hibákat veszi számba és ad útbaigazítást, hanem hasznos anyanyelvi ismereteket is közöl. A hazai magyar nyelvállapotról beszélve, egyebek mellett a következőket mondta: „Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása és elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalon áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd nemzeti öntudatának és anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk legfontosabb ismérve a nyelv. A magyar nyelv."