Írások az anyanyelvi készségfejlesztéshez

Beszédről – nyelvről tanárjelölteknek. Ez volt a címe 1993-ban a tanszékünkön írt könyvünknek, mely a címéhez híven a beszédről és a nyelvről szólt. A könyv az akkori nem nyelvész szakos Juhász Gyulá-s hallgatók számára íródott. Ők a Nyelvművelés című tantárgy órám kaptak ismereteket; nem csupán a nyelvművelésről, hanem a nyelvről, a nyelvekről, az alapfokú nyelvészeti ismeretekből mindenképpen. A fenti művet az akkori tanszék vezetője, Lengyel Zsolt, valamint Annus Gábor, Tóth Szergej és Vass László írta. Ezt dolgoztuk át, írtuk újra és egészítettük ki új témákkal a Pápuáktól a Pioneerig című, 1997-ben megjelent és sok kiadást megélt tankönyvben, melynek segítségével több száz hallgató ismerkedhetett meg a nyelvi szintekkel, a nyelvkeletkezési elméletekkel, az írás kultúrtörténetével, a stilisztika szépségeivel és fogásaival vagy éppenséggel a társalgás szabályaival. A könyv szerzője Tóth Szergej és Vass László volt.
Az évtizedek során a tanárképző főiskolai kar egyetemi karrá fejlődött, a tanárképzés szerkezete is megváltozott, de a hallgatóknak továbbra is lehetőségük van ismereteket szerezni – immáron az Anyanyelvi készségfejlesztés című tantárgy órám – olyan, a nyelvhasználattal kapcsolatos tudnivalókról, melyeknek hasznát vehetik nemcsak a szakmájukban, de a mindennapi életükben is.
Elsősorban tehát ismét tanár szakosoknak készült az Írások az anyanyelvi készségfejlesztéshez című tankönyv, vagy inkább jegyzet: ez a sok forrásból merítő és sokszerzős munka. A Szegedi Tudományegyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének munkatársai és a tanszéken gondozott mesterszakok oktatói és óraadói írták. Szerettek volna támaszkodni benne a jegyzet mint lassan kihalóban lévő műfaj egykori legjobb hagyományaira. Melyek is ezek a hagyományok? Legyen a jegyzet jól használható a tantárgy teljesítéséhez, vázolja fel a szükséges, tantárgyra vonatkozó ismereteket, is mertesse a tudomány legújabb eredményeit, de ne feledkezzen meg arról, ami kiállta az idő próbáját, valamint bátran fogadjon be minden fontos és igaznak vélt ismeretet, ha mások máshol jobban, érdekesebben és részlete sebben már megállapították és leírták.
A kötetben szereplő több írás már megjelent tanszéki és egyéb kiadványban, de e tananyagba felfrissítve és átdolgozva kerültek. Más írások kimondottan e kiadvány számára készültek. A szerkesztők bőségesen merítettek a tanszék által pályázatra készített digitális tananyagból, az órákhoz kidolgozott vázlatokból, a zárthelyi dolgozatok feladataiból, a kötelező és ajánlott olvasmányokból, a gyakorlati képzés során készült anyagokból és – talán ez a legfontosabb – azokból a kérdésekből és felvetésekből, melyek a szemináriumokon hangzottak el a hallgatóinktól.
A könyvünknek/jegyzetünknek – mondhatjuk, akár kurzusfüzetünknek – az a feladata, hogy segítse a hallgatók felkészülését, s meglévő tudásukhoz igazodva és arra támaszkodva tárgyalja a szakirodalomban máshol már közölt ismereteket.
A különböző témákat feldolgozó fejezetekben a szerkesztők „vendégszövegeket”, valamint a témához kapcsolódó táblázatokat és ábrákat is elhelyeztek. Ezek vagy kiegészítik a fejezetekben található ismereteket, vagy olyan szövegrészek, képek, melyek alkalmasak arra, hogy a hallgató kifejthesse a véleményét, a téma iránti szimpátiáját, érdeklődését is.
Külön részben találhatók a fejezetekhez kapcsolódó feladatok, kérdések és tesztek (valamint a megoldások), hogy segítségükkel a hallgató önállóan is ellenőrizhesse válaszait.
A fejezetek végén található, néha igen bőséges irodalomnak – túl azon, hogy jelöli a forrásokat – elsődleges funkciója a hallgatók tájékoztatása, a téma iránt érdeklődő hallgatók segítése.
A könyv több fejezetét haszonnal olvashatják az alkalmazott nyelvész, bölcsész szakosok, nyelv- és beszédfejlesztő tanárok, valamint a nyelv- és beszédfejlesztő tanári szakirányú továbbképzésen ismereteiket bővítő pedagógusok is.