Növényélettan I-II.

Első kötet:
Előszó 5
Bevezető 15
A növényélettan jelentősége 15
A növényélettan tárgya 16
Anyagcsere-élettan
A biokémiai reakciók általános törvényszerűségei
A kémiai és a biológiai egyensúly 19
A biológiai katalízis 22
Koenzim és prosztetikus csoport 25
Hidrogén-szállító koenzimek 27
Energiaekvivalensek és az energia átvitele 29
Elektronszállítás és a redoxirendszerek 32
Az autotróf növények energiaszerzése és a szén asszimilálása
Fotoszintézis 35
A fotoszintézis általános jellemzése 36
A fotoszintetizáló apparátus 37
Gránum és tilakoid 37
A pigmentek lokalizációja a tilakoidokban 41
A fotoszintézis pigmentjei 44
A pigmentek szerkezete és a fényabszorpció 44
Klorofillok 46
Fikocian és fikoeritrin 48
A fikobiliproteinek fényabszorpciója 49
Karotinoidok 49
A spektrumok hatékonysága 51
A járulákos pigmentek szerepe 52
A fotoszintézis mechanizmusa 53
A fényenergia megkötése 56
A fény természete 56
Az atomok és molekulák fényabszorpciója 58
A klorofill abszorpciós spektruma 59
A klorofill fotokémiája 60
A fényenergia kémiai energiává való alakulása 63
Az I. pigmentrendszer és az 1. fényreakció 63
A II. pigmentrendszer és a 2. fényreakció 67
Fotofoszforilálás 70
A fotoszintézis kvantumigénye 74
A CO2 megkötése és redukálása 75
A CO2-redukció követése 14 C-nel 76
A cukorfoszfátok mechnaizmusa (Calvin-ciklus) 78
A fotoszintézis mérlege 81
A CO 2- redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise 82
A színes baktériumok fotoszintézise 86
Fotoszintézis természetes környezetben 88
A vízi- és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye 88
A fotoszintézis sebeségét meghatározó tényezők 90
A fény jelentősége 92
A fény mennyisége 92
Színbeli alkalmazkodás 94
A CO 2 jelentősége 95
A koncentráció jelentősége 96
A hőmérséklet jelentősége 99
A klorofilltartalom jelentősége 99
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam 100
Az asszimilátumok szállítása 102
A transzport igazolása 102
A szállított anyagok 103
A szállítás gyorsasága 103
A transzport mechanizmusa 104
Kemoszintézis 109
Kemoszintetizáló szervezetek 110
Kénbaktériumok 110
Nitrifikáló baktériumok 111
Kemoreduktor szervezetek 112
A szerves molekulákban raktározott energia szabaddá tétele (A biológiai oxidáció)
A légzés fogalma 115
Mitokondrium 117
A mitokondium finomszerkezete 118
A mitokondrium működése 118
Az elrejtés és az elkülönítés jelensége a mitokondriumban 119
Analógiák a mitokondriumban és a kloroplasztban 119
A rezerva szénhidrátok enzimes elbontása 120
A keményítő bontása hidrolízissel 120
A keményítő bontása foszforolízissel 123
A biológiai oxidáció mechanizmusa 124
A szénhidrátok aerob elbontása 124
A glükolízis 126
A glükolízis reakciói 126
A glükolízis mérlege 128
A pirosszőlősav aktiválása 128
Citromsav-ciklus 130
A citromsav-ciklus reakciói 131
Glioxilsav-ciklus 131
A citromsav-ciklus mint anyagcsere-tároló ("pool") 134
A légzési lánc és a végoxidációk 135
A légzési lánc redoxidrendszere 136
Elektronszállítás a mitokondriumban 139
A komplexek molekulácis modellje 140
ATP-képzés a mitokondriumban 142
Egyéb végoxidázok 143
Pentózfoszfát-(Horecker-) ciklus 146
A légzés jelentősége 148
A respirációs energia konzerválása 149
A szénhidrátok anaerob elbontása 151
Alkoholos erjedés 151
Tejsavas erjedés 152
Vajsavas erjedés 153
Ecetsavas erjedés 153
A légzés szabályozása 154
A légzési utak elágazásai 154
Visszakapcsolások 157
A légzés biológiája 159
A légzés anyaga és a légzési együttható 159
A légzés intenzitása 161
A légzés és az ontogenetikus fejlődés 162
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre 167
A légzést befolyásoló egyéb tényezők 169
Hőmérsékleti hatások 169
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége 170
Az oxigén- és a széndioxid-koncentráció hatása 171
A napi savritmus 172
A sejtalkotó makromolekulák szintézise és az intermedier anyagcsere
A protoplazmás felépítő makromolekulák szintézise 175
Nukleinsavak 175
A nukleinsavak nukleotidjai 175
A DNS-lánc szerkezete 178
A DNS bioszintézise (a molekulák önreprodukciója) 181
Az RNS szerkezete és bioszintézise 182
Proteinek 187
Aminosavak 188
Az aminosavak bioszintézise 189
Az NH2-csoport bevitele 190
Az aminosavak szerepe az anyagcserében 193
A peptidek és a proteinek felépítése 193
A proteinek bioszintézise 194
A riboszóma 194
Az aminosavak aktiválása 195
Az aminosavak szállítása 197
Az aminosavak egymáshoz való kapcsolódása 198
A szintetizált proteinmolekula leoldódása 199
A proteinek osztályozása 203
A proteinek elbontása és a produktumok értékesítése 204
Oxidatív dezaminálás 205
Dekarboxilezés 205
Egyéb N-tartalmú vegyületek szintézise 206
A klorofillok és a hemvegyületek szintézise 206
A porfirinváz bioszintézise 206
Az a-klorofill bioszintézise 208
A vas-porfirinek keletkezése 209
Alkaloidok 210
Az alkaloidok fiziológiai jelentősége 210
Az alkaloidok bioszintézise 211
Az alkaloidváz keletkezése 212
Az alkaloidok jelentősége 214
A szénhidrátszármazékok bioszintézise 216
Lipoidok 216
A zsírok és olajok 216
A zsírok és olajok bioszintézise 217
A zsírsavak bioszintézise 217
A zsírok szintézise 220
A lipoidok elbontása 221
A zsírok oxidatív elbontása 221
A zsírsavak béta-oxidációja 222
A béta-oxidáció energetikai jelentősége 223
A zsírok cukorrá való átalakulása 224
Egyéb lipoid-vegyületek 226
Viaszok 226
Foszfolipoidok 226
Glikonipoidok 227
Izoprenoid vegyületek 227
Illó olajok 229
Gyanták 230
Betulin és triterpén szapoinok 230
Karotinoidok 230
Kaucsuk 232
Aromás vegyületek 233
Fenovegyületek 235
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei 236
Lignin és ligninképződés 240
Az intracelluláris szabályozás módjai 242
A gének működésének szabályozása 242
Az anyagcseretermékek gátlóhatása 248
Enzimatikus szabályozás 250
Vízgazdálkodás és vízforgalom
A víz jelentősége a növények életében 253
A víz szerepe 254
A növények víztartalma 254
A növények vízszükséglete 255
A növények vízigénye 255
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa 256
A talaj és a víz viszonya 257
A víz felvétele 261
A duzzadás 261
Diffúzió és ozmózis 263
Diffuzió 263
Ozmózis 263
Plazmolízis és szívóerő 265
Plazmolízis 265
A sejtek szívóereje 267
Az ozmotikus érték nagysága 268
A sejt vízfelvétele 269
A növény vízfelvevő szervei 270
A gyökerek aktív vízfelvétele 271
Guttáció 272
A gyökerek passzív vízfelvétele 272
A víz elpárologtatása 274
A párologtatás mérése és a mérési eredmények vonatkoztatási alapja 274
A párologtatás anatómiai berendezése 276
A párologtatás törvényei 278
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések 279
A párologtatás élettani alapjai 280
A sztómamozgás élettana 280
A sztómamozgás mechanizmusa 281
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők 283
Transzspiráció optimális feltételek között 283
A párologtatás biológiai jelentősége 287
A víz transzportja 288
Vízelvezetés a parenchimaszövetekben 288
Gyökérnyomás 290
A transzspiráció szívóhatása 293
Adhézió és kohézió 294
A vízszállítás kohéziós elmélete 295
A vízáramlás sebessége 2998
A szélsőséges vízellátás következményei 299
A növények ásványi táplálékai
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) 301
Tápanyagok és tápelemek 302
Az egyes elemek szükségessége 303
Tápelemtartalom és -eloszlás 303
A tápelemek jelentősége az anyagcserében 304
Szerkezeti elemek 305
A nitrogén 305
A nitrogén jelentősége 305
Nitrogénforrások 306
A molekuláris N2 megkötése 308
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása 310
A nitrogén körforgása 311
A foszfor 313
A foszfor felvétele 313
A foszfor lokalizációja 314
A foszfor fiziológiai jelentősége 315
A foszforhiány következményei 315
A kén 316
A kén felvétele 316
A kén lokalizációja 317
A kénhiány jellemző vonásai 318
Inonhatású elemek 319
A kálium 319
A kálium felvétele 319
A kálium lokalizációja 319
A káliumhiány hatása 319
A kalcium 320
A kalcium felvétele 320
A kalcum lokalizációja 321
A kalciumhiány hatása 321
A magnézium 322
A magnézium felvétele 322
A magnézium lokalizációja 323
A magnéziumhiány kihatásai 323
Mikroelemek 324
A vas jelentősége 325
A mangán jelentősége 327
A bór jelentősége 328
A bórhiány és bórfelesleg 329
A réz jelentősége 330
A cink jelentősége 331
A molibdén jelentősége 331
Az ásványi sók felvétele 332
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések 332
A passzív iontranszport mechanizmusa 332
Diffúzió 333
Ioncsere 334
Adszorpció és kemoszorpció 335
Az aktív iontraszport mechanizmusa 336
Hordozó ("carrier")-mechanizmus 336
A hordozók természete 337
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével 339
Lundegardh elmélete 340
Goldacre elmélete 342
Bennet-Clark-elmélete 343
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai 344
"Szabadhelyek" és "nem -szabadhelyek" 345
Transzlokáció 346
Sóviszonyok a gyökerekben 347
A gyökér abszorpciós zónái 347
Sóabszorpció és transzspiráció 348
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében 349
Sófelvétel a levélen keresztül 351
A talaj mint az ásványi tápelemek forrása 353
A tápanyagok formája a talajban 353
Mobilis tápanyagok 353
Rezerva tápanyagok 354
A tápanyagok hasznosíthatósága 354
Tápanyagfelvétel a talajból 354
A növények ásványianyag-felvevő képessége 355
A tápanyagok felvétele különböző kötési formákból 357
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata 359
Víztenyészetek 359
Homok- és talajtenyészetek 363
A talajok tápértékének meghatározása talajanalízissel 365
A talajok tápértékének meghatározása a növények analízisével 366
A tápelemekkel való ellátottság 367
A tápelemek mozgékonysága és a hiánytünetek 367
Ellátottsági fok 367
Az ellátottsági fok definíciója 368
Határérték (határterület) 368
A hiánytünetek diagnózisa 369
A tápanyagok kimosódása a talajból 369
Tápanyag-ellátottság és hozam 370
Hozam 370
A növekedési faktorok hatástörvénye 372
Táplálkozás és rezisztencia 373
A biotikus hatások elleni rezisztencia 373
A klimatikus hatások elleni rezisztencia 373
A trágyázás speciális kérdései 374
Trágyázás és talajreakció 375
A N-trágyák pH-változtató hatása 375
A P- és K-trágyák pH-változtató hatása 376
A trágya alkalmazásának módszere 376
Levéltrágyázás (tápanyag-permetezés) 376
A talaj trágyázása 376
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések 379
Tárgymutató 381
II. kötet:
NÖVEKEDÉS- ÉS FEJLŐDÉSÉLETTAN
A növekedés és fejlődés fogalma 11
A növekedés mérése 12
A növekedés exponenciális fázisa 14
A növekedés későbbi fázisa 16
Ritmus és periodicitás a növények fejlődésében 16
A fejlődés ciklusai 17
A biológiai óra 19
A biológiai óra hasznossága 22
A növekedés és fejlődés belső tényezői
A növekedést szabályozó anyagok 23
Auxinok 24
Az auxinok felfedezése 24
Természetes indol-auxinok 26
Az auxinok izolálása és kémiai jellemzése 26
Az indol-auxinok anyagcseréje 27
Nem indol-auxinok 31
Gibberellinek 32
A gibberellinek izolálása és kémiai jellemzése 32
A gibberellinek anyagcseréje 34
Anti-gibberellinek 35
Citokininek 36
Természetes citokininek 37
A citokininek izolálása és kimutatása 39
Az etilén 40
Gátlóanyagok (inhibitorok) 42
Az inhibitorok előfordulása 42
Az inhibitorok kémiai jellemzése 43
Az abszcizinsav 44
A morfaktinok 46
A növekedést szabályozó anyagok szerkezete és az aktivitás viszonya 48
Az auxin szerkezete és az aktivitás 48
A gibberellin szerkezete és az aktivitás 51
Acitokinin szerkezete és az aktivitás 53
A morfaktin szerkezete és az aktivitás 54
A növekedésserkentő és -gátló anyagok interakciója 55
Elsődleges regulátorok 56
Másodlagos regulátorok 60
A mofaktin és a növekedési regulátorok kölcsönhatása 62
A hormonális egyensúly jelentősége 62
Növekedés és differenciálódás
A növekedés embrionális szakasza 66
A plazma gyarapodása 66
A sejt osztódása 67
A növekedés megnyúlási szakasza 69
A sejtfal növekedése 69
A hajtás növekedése 70
Az auxin szerepe az internodiumok megnyúlásában 70
A gibberellin szerepe az internodiumok megnyúlásában 73
Az auxin és gibberellin együttműködése a szár megnyúlásában 74
Az etilén és az internodium megnyúlása 75
A morfaktinok hatása a hajtás növekedésére 75
A gyökerek növekedése 76
A levelek növekedése 76
A meisztéma aktiválódása 78
A növekedés differenciálódási szakasza 79
A polaritás 80
A polaritás indukálása 81
A polaritás magyarázata 83
A szövetek differenciálódása 84
A szervek differenciálódása 87
Gyökérképződés 87
A gyökérképződés előmozdítása 88
Rügyképződés 90
A differenciálkódás tanulmányozása steril tenyészetekben 91
Szervtenyészet 92
Embriótenyészet 95
Szövettenyészet 96
Regenerációs kísérletek steril tenyészetben 98
A regenerálódás fogalma 98
A kallusz regenerálódása 99
Regenerációs kísérlet haraszt-prothalliummal 99
Regenerációs kísérlet Begonia-levéllel 100
Regenerációs kísérlet a sárgarépa izolált sejtjeivel 100
A regenerácis kísérletek jelentősége 102
A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban 103
Korreláció 106
Apikális dominancia 106
A szervek leválása 109
Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában 111
A fejlődés reproduktív szakaszai
A virág képződése 115
A jelenség jellemzése 115
A virágzási válaszreakció mérése 117
A fotoperiodizmus 117
A fotoperiodizmus fogalma 117
A nappalhosszúság érzékelése 119
A Rn növények fény- és sötétigénye 121
A Hn növények fény- és sötétigénye 124
A fitokrómrendszer szerepe a fotoperiódusban 126
A virágzási stimulus természete 128
A fotoperiodikus utóhatás 130
A virágzás endogén inhibitorai 133
A hormonszintézis folyamatának sorrendje 134
A fotoperiodikus indukció és a gibberellin 136
A vernalizáció 139
A vernalizáció jelensége 139
A vernalizáció fiziológiai magyarázata 140
A virágzás hormonális szabályozása 144
A virág fejlődése 148
A virágrügy fejlődése 148
Az egyszerű fejlődése 148
A fészekvirágzat fejlődése 148
A monoikus virágok fejlődése 150
A virágrügy fejlődésének befolyásolása 152
Az ivari differenciálódás 152
A pigmentképződés 153
A virágzás (a virágok felnyílása) 155
Termésképzés és termésfejlődés 156
Megporzás és megtermékenyítés 156
Pollináció 156
A pollentömlő növekedésének szabályozása 158
Megtermékenyítés 161
Az embrió kialakulása 162
Parthenokarpia 163
A termés növekedése 165
A termés növekedésének sebessége 165
A termés mérete 165
A magvak szerepe 166
A növekedési anyagok szerepe 167
Terméshullás 168
A gyümölcs érése 169
A raktározott anyagok átalakulása 169
Klimaterikus légzés 171
A gyümölcsérés kísérőjelenségei 172
Az érés mechanizmusa 174
Az érés szabályozása 176
A nyugalmi állapot
A nyugalmi állapot formái 179
Igazi (mély-) nyugalom 180
Kényszernyugalom 180
Relatív nyugalom 181
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása 181
A rügyek nyugalmi állapota 181
A rügynyugalom fázisai 181
A rügy nyugalmát kialakító külső feltétlek 182
A rügy ébredése a nyugalomból 184
A rügyek nyugalmi állapotának mesterséges megszüntetése és meghosszabítása 184
A rügynyugalom hormonális szabályozása 187
A magvak nyugalmi állapota 191
A magnyugalom típusai és fázisai 191
A fejletlen (rudimentaris) embrió 195
Az embrió fiziológiailag éretlen 196
Fény- és sötétigényes magvak 197
A magnyugalom diagramja 203
A magnyugalom megszüntetése lehűtéssel 205
A maghéj szerepe 207
A csírázásgátló anyagok szerepe 209
A környezeti tényezők hatása a növekedésre és fejlődésre
A fény jelentősége 211
Fényhatások 212
A fény hatása a növekedés sebességére és mértékére 215
A fény hatása a növekedés irányára 217
A fény hatása a pigmentációra 222
A fitokrómok és a fotomorfózis 223
Fitokrómok 223
Fotomorfózis 229
A hőmérséklet jelentősége 232
A növény és a talaj hőgazdálkodása 233
A levelek hőgazdálkodása 233
A talaj hőgazdálkodása 234
A hőmérséklet és a növekedés 235
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége 237
A hőmérséklet formatív hatása 238
Termotropizmus 238
Hőmérsékleti károsodások 238
Az alacsony hőmérséklet hatása 239
A magas hőmérséklet hatása 240
Edaphikus hatások 241
A víztelítettségi fok jelentősége 241
Hidromorfózisok 242
Az ásványi anyagok hatása 243
A talaj oxigéntartalmának hatása 244
A talaj hőmérsékletének hatása 244
A talaj szerves anyagainak jelentősége 245
A növények kölcsönhatása (allelopathia) 245
A kolinok allelopathikus hatása 246
A termésekből és levelekből kiválasztott anyagok hatása 246
A levelekből kimosódó anyagok jelentősége 249
A gyökérváladékok jelentősége 251
A kolinok szerepe a mező- és erdőgazdaságban 252
A rhizoszféra 254
A rhizoszféra összetétele 254
A rhizoszféra és a növény kapcsolata 255
Szimbiózis 255
Gyökérgümők (Rhizobium-szimbiózis) 256
A parazita életmód általános jellege 261
A parazita és a gazda kölcsönhatása 261
A betegség kialakulása 263
A gazdanövény rezisztenciája 266
A növényi rák 266
Egyéb ökológiai hatások 268
A gravitáció hatása 268
Geotropikus válaszok 268
A geotropikus választ módosító belső és külső tényezők 268
A geotropikus válasz természete 269
A geotropizmus tanulmányozásának módszere 271
Általános törvényszerűségek 271
A percipiáló régió 273
A geotropizmus mint láncreakció 273
A percipiáló fázis reakciói 274
A latens fázis reakciói 276
A geotropikus inger kikapcsolása 277
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések 279
Tárgymutató 28