Egy és más a szatmári svábokról - Gyökerek és hagyományok

Saját képekkel - Válogatás szatmári sváb szerzők munkáiból (történelem, legendák, tréfás történetek, hiedelmek, szokások, népköltészeti kincs, nyelvjárás) - Kiadja a Romániai Demokrata Fórum Észak Erdélyi Szervezete, Szatmárnémeti - Még vannak olyan személyek, akik átélték a deportálás éveit és a második világháború utáni időszak megpróbáltatásait, de a ma élők közül a legtöbben csak nagyszüleik elbeszéléseiből tudhatják, hogyan éltek az őseik, milyen okok miatt jöttek ide a Felső-Duna mentéről, és milyen nehézségekkel küzdöttek meg a több mint háromszáz év alatt. Johann Forstenheizler válogatásában a II. világháború után Németországba kivándorolt sváb értelmiségiek munkáira, írásaira támaszkodott, de sokkal szélesebb olvasótábor számára szeretné hozzáférhetővé tenni, olyanok számára, akik érdeklődést tanúsítanak a svábság történelme, kulturális-szellemi öröksége iránt. A Krasznabéltekről elszármazott és a II. világháború után a szatmári sváb menekültek csoportjával Bajorországban, majd Württembergben letelepedett Stefan Schmied a Szatmári Svábok Németországi Honfitársi Egyesületének alapító tagja és első elnöke volt 1978-ig. 1977-ig az egyesület közlönyének, a Sathmarer Heimatbriefnek a szerkesztőségi tagja volt. Történészi minőségében több, a szatmári svábok történetével kapcsolatos tanulmány szerzője volt, és 1952-ben Stefan Weiser és Stefan Kock (aki 1987-ben német nyelvre fordította dr. Stefan Vonháznak a szatmári svábok letelepedéséről írott könyvét) társszerzők közreműködésével adta ki a Heimatbuch der Satmarer Schwaben című könyvet a szatmári svábok letelepedése kezdetének a 240. jubileumi éve (1952) alkalmából. Értékes dokumentáció volt ez a sváb elődök történetéről, életmódjáról, viszontagságos sorsáról, szokásairól, a szatmári szülőföldről, ahol új hazára találtak letelepedésüket követően. Az Egy és más a szatmári svábokról című kötetbe foglalt írások a fentiek által gyűjtött néprajzi, népköltészeti hagyományok, ha látszólag valamelyes elfogultságról is árulkodnak, valójában a szülőföldtől elszakadni kényszerült szatmári sváb értelmiségiek bensőséges, lírai vallomásai a szülőföldről, annak embereiről, a sváb közösség múltjáról, erkölcseiről, szokásairól, így egy háromszáz éves történelem értékes dokumentumai maradnak a bel- és külföldön élő szatmári svábok és utódaik számára is — írja a szatmári sváb szerzők munkáit válogató és fordító Johann Forstenheizler a kötet előszavában.- További ismertető: "Belelapozás".