Gipsy Passió - gangesztől a dunáig - roma törvény és etika - dedikált

Ruva Farkas Pál : Gipsy Passió
Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaink!
Az a megtiszteltetés ért,hogy a mai délután bevezetője legyek, pontosabban, hogy bevezessem Ruva Farkas Pál szerzői estjét, legújabb verseskötetének megjelenése alkalmával.Barátunk író, költő, újságíró,szociológus, társadalomkutató.
Szép sora ez a foglalkozásoknak,hivatásnak, s annál is inkább az, mert Ruva Farkas Pál minden tevékenysége jelentős, igazi elismerésre méltó. Olyan ember ő, aki soha nem adja alább a tökéletesnél, legalább is, mindig a tökélyre törekszik, és el is éri azt.
Akik jelen vannak, azok közül többen bizonyára ismerik, de azért a rend kedvéért hadd számoljak be pályafutásáról. Újkígyóson született 1952-ben, mégpedig januárban,vagyis most, 25-én lesz a születésnapja. Munkás cigány családból származik, édesapja kovács volt, édesanyja parasztházaknál vállalt munkát, de ha a szükség úgy hozta, koldulni kényszerült. Huszonöten voltak testvérek, ma már csak heten élnek. Barátunkban ma is elevenen él az anya-kép, de ahogy ő mondta, anyásak voltak valamennyien. Pokolra kell annak menni,aki dudás akar lenni – mondhatjuk József Attilával, és bizony nem árt, ha egy író, egy művész megszenvedi az életet.Pali sok mindent csinált,művelt az életében. Medgyesegyházán járt gimnáziumba, volt segédmunkás, hegesztő,a Zrinyi nyomdában laboráns,üzletkötő, aztán elvégezte a MUOSZ újságíró iskolát.
Az ELTE bölcsészkarán diplomát szerzett szociológiából és szociálpolitikából,államvizsgázott múvelődéspolitikából, üzemilapoknál dolgozott, szerkesztő és felelős szerkesztő volt a ROMANO NYEVIPE, az első cigány újságnál, meg az Élő Szónál,ismeri a cigány nyelvjárásokat,de részt vett a közéletben, illetve a politikában, már ami a cigányság ügyeire vonatkozott. Kuratóriumi tagságot vállalt a Magyar Televíziónál meg a Duna Televíziónál, ahogy a Magyar Rádiónál is, csaknem felsorolhatatlan, mennyi funkciót vállalt, megalapította azországos Roma Magyar Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesületet, elnöke a Roma Lovagok Világszövetségének, a Cigány Írószövetségnek, s minthogy Taksonyban él, hát a taksonyi cigány kisebbségi önkormányzatnak elnökhelyettese. Nem tudom, követték- a felsorolást,pedig nem is mondtam el mindent. De a legfontosabbat most mondom: Ruva Farkas Pál kitűnő író és költő, és voltaképpen ezért vagyunk most itt.
Amikor pár évvel ezelőtt olvastam nagyszerű munkáját a Gipsy passiót, lenyűgözött írói világa, életismerete, a cigányság életét bemutató őszintesége,mondhatnám kitárulkozása. Akkoriban azt mondtam,ezt a könyvet mindenkinek meg kell ismernie, hogy elmúljon a társadalomból az az értetlenség, amivel a cigányságot szemlélik. Ruva Pál ismeri népét, ismeri törvényeit, etikáját, ismeri szenvedéseit, hiszen megéltevalamennyit. Elementáris erővel tudja ábrázolni prózai művében. Első verskötete 1987-ben jelent meg a Magvetőnél, AGAVE címmel már azt az érettséget mutatta, ami aztán további verseiben egyre jobban kiteljesedett.
Nagyszerű atmoszféra teremtő képesség, a szűrrealizmus és a valóság színes keveredése;a merész asszociációk azután is jellemezték és jellemzik költészetét. Egyre bővülő munkásságában jelentős helyet kapnak az esszék meg a prózai írások, a műfordítások. Cigány nyelvre ültette át Faludy György Börtönverseit, az Újszövetséget,Dickens Krisztus élete című kis munkáját,de én ma itt a költészetéről szeretnék beszélni. Kötetei: az említett Agave után a Ruvataurusz, a Vasvirágok nyílása és most a negyedik, a Zen Zug ölelik fel eddigi verseit.Nem ír hagyományosan rímes formákban. Azt tartja,hogy Petőfi és Arany, Ady és József Attila, Nagy László és más magyar költők – de talán visszamenőleg még Balassit is említi, olyan nagyszerű verseket írtak különböző rímes formákban, hogy azokkal méltatlan lenne versengeni. De nem is kell. Ruva Pál költészete más. Titokzatosabb. Az Istentőlvaló. Amikor verset ír, az isteni láng lebeg felette. Emlékezzünk a pünkösdi apostolokra, akiket megszállt a Szentlélek, és egyszerre csak nyelveken kezdtek szólni, olyanokon, amelyeket addig nem is tudtak, de hirdették százféle nyelven az Igét.Ilyen a költő. Nem tudja,honnan is ismeri a szavakat,a mondatokat, amelyek feltolulnak valamely érzelem kapcsán.Régi telek, fájdalmak, az anya-hiány, egy nap,amikor az apa előveszi kabátja belső zsebéből a Bibliát, vagy csak egy virág, egy nő teste, bármi, ami megpendíti a hangokat. És szól a vers.Ilyenek a legutóbbi kötet versei.Varázslatosak. Ebben a költészetben ezer évek büszkesége és fájdalma, gyönyörűséges életszeretete, fennmaradási vágya és ereje, a cigányság titokzatos mélységű sorsa kél szárnyra.
Verseinek ritmusát, lüktetését izgalmassá, zeneivé teszi a sorok közé szőtt cigány nyelvi mondatok. Nincsenek lefordítva lábjegyzetben sem, ott élnek a magyar szövegben, de ha nem értjük is pontosan, mit jelentenek,a kontextus mégis sugall valami megértést.
Olyanok ezek a versek, mint hegedűszó a vándorlás tábortüzei mellett,mint a putrik mélyéről hangzó gyereksírás és férfidörmögés,valóság és fantázia álomszerűség és robbanó indulat…Az ősök tisztelete, az utódok féltése, a Mamára emlékezés szívbe markoló sorai,a szerelem és a család szeretete,a zug biztonságába való visszavágyódás, és megint és mindig a Mama hiánya, siratása,az apa emléke idéződik fel nosztalgiával.Ahogy a Gipsy passió novelláit olvasva a mélyől támadt indulatok, a vérboszszú,a vad szerelmi mámor történetei Marquez prózáját,úgy most olykor Frederico Garcia Lorca démonjait,a balladisztikus szenvedélyt juttatták eszembe ezek a versek. De nem valamiféle áthallásról beszélek. Nem.A cigány sors mély bugyraiból törnek fel hasonló indulatok.Szépségek. Gazdagságok.Nagy kincs van Ruva Pál kezében, s ő gazdálkodik is ezzel a kinccsel.Közgondolkodóként a cigányság sorsa érdekli. Azt vallja hogy a cigányságnak meg kell találnia helyét ebben az országban. Nem nyugszik bele,hogy a hátrányos helyzetűek csoportjához sorolták népét.Legyen a cigányság alkotó,jogkövető a társadalomban.És akkor büszkén vállalhatja kultúráját, identitását, nyelvét.És nem lesz kitaszított. Ruva Pál sokat tesz ezért. Közreműködéseivel, irodalmával.
Most 57 éves! Még sok szép feladat vár rá, és még sok szép feladatot fog elvégezni.