Mozsgó és vonzáskörzete településföldrajza a XVIII-XX. században (Folklór és etnográfia)

Saját képekkel - Folklór és etnográfia 29 - Oktatási és kutatási kiadvány - Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék - Szerkeszti: Ujváry Zoltán - Megjelent a Zselicség néprajzi kutatásának keretében - A Mecsek hegység és a Dráva folyó által közrefogott területen, Baranyában, a Belső- és Külső-Somogy, a Zselicség szelíd dombvidékén meghúzódó falvak, mezővárosok évszázadok során a történelem viharait élték át. Különösen a XVI-XVII. században szenvedett sokat e táj népessége, amikor a Dráván átkelő török hadak pusztítottak itt, s késztették menekülésre a lakosságot távolibb, biztonságosabb vidékekre, mint a Duna-Tisza köze védettebb mezővárosaiba is. Természetes visszavándorlás és telepítések révén az aprófalvas táj településhálózata regenerálódott a XVIII. században, ám a századunk elején, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel végrehajtott területelcsatolások ismét válságos helyzetbe sodorták e vidék lakosságát. A Dráva folyása jelöli az új országhatárt, megfosztva a lakosságot a természetes életlehetőségektől. Az évszázadok során, a drávántúli területekkel kialakult társadalmi-gazdasági kapcsolatok természetes rendje szenvedett csorbát. A társadalmi-gazdasági viszonyok vonatkozásában izolálttá vált vidéken - szükségszerűen - hamarosan jelentkeztek a problémák. Az ormánsági Kemse riasztó példaként tudatosította az egyke gondját. Bár az egykézés általános társadalmi jelenség volt már a két világháború között egész Magyarországon, de mégis, az ormánsági példa, az elszigeteltségben élő, s egyre fogyatkozó református magyarság egykézése vált szimbólummá, döbbenetet okozva a nemzet öntudatában. A felszabadulás után újabb megpróbáltatást élt át a vidék lakossága.- További ismertető: "Belelapozás" - - Tartalom:
Bevezetés 5
Táj és település 9
Települési viszonyok 10
Demográfiai viszonyok 11
Társadalmi-gazdasági viszonyok a XVIII. század és a XX. század közepe közötti időszakban 19
Úrbéri viszonyok 19
Úrbéri örökváltság, tagosítás 35
Mozsgó vidékének hagyományos paraszti gazdálkodása és birtokviszonyai az 1950-es évekig 49
Határhasználat, paraszti birtokszervezet 49
Paraszti birtok, határhasználat 58
Település, porta 86
Gazdálkodás, üzemszervezet 91
Szántóföldi gazdálkodás, földművelés 94
Szőlő, szőlőgazdálkodás 103
Állattartás 107
A hagyományos paraszti gazdálkodás változása 1950 után 125
Összegzés 135