Még egy szót Japánról BETEKINTÉS JAPÁN ÉS A TÁVOL-KELET KULTÚRÁJÁBA

FÜLSZÖVEG
Amikor Kanazava József a negyvenes évek végén kiment Japánba, a második világháborút elvesztett országban még mindenütt rettenetes szegénységet talált. A szeme láttára zajlott le az a csodálatos fejlődés, melynek során Japánból nagyhatalom, a technika és tudomány egyik fellegvára lett. E könyv, amely 1987-ben íródott, ilyen vonatkozásban példaértékűnek számít: a két nép közeledését, kölcsönös megértését kívánja előmozdítani. Kanazava atya már igen korán, 1949-ben Japánba utazott, hogy a japánok között híveket szerezzen a katolikus vallásnak. Mint könyvéből is kiderül, ennél sokkal szélesebb körű tevékenységet folytatott, a béke követeként hidat vert Magyarország és Japán között a két nép, a két kultúra összekapcsolását szolgálta. Több mint három évtizednyi időt töltött Japánban, főként Kanazava városában. A város előtti tisztelgésül vette fel annak nevét. E könyv Kanazava József lelkiatya utolsó szavai, írója ugyanis már nincs az élők sorában. Japánról írott elmélkedései hagyatékként maradtak ránk, kötelességünknek érezzük tehát, hogy sorai közkinccsé váljanak. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
A japán kultúra gyökerei 9
A kínai írás 11
Humanizmus Távol-keleten 22
Európai előítéletek 37
Keleti vallásosság 55
Marco Polo 68
Két kultúra 86
A rizs 107
A tömeg sodrása 116
A kultúra kivirágzása Japánban 123
Egy kis japán földrajz 125
Az egységes japán kialakulása 134
A japán iskola 140
A japán otthon 154
A japán ételek és az egészség 165
A nép sportja 171
A japán színpad 179
Japán fürdő és szálloda 186
Virágszerető nép 194
Japán ízlés és öltözködés 200
Szorgalom és fegyelem 205
Milyen a japán ember? 213
A régi vallás: sintoizmus 222
A buddhizmus 229
Kereszténység Japánban 239
A japán életszínvonal 252
A legsebessebb vonattal az élen 257
Tudósok, tőkések, turisták 265
Utolsó szó Japánról 275