Gyergyó történeti néprajza - Tíz tanulmány Kós Károly előszavával (A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban - Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban)

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.

TARTALOM
Előszó (Kós Károly) 5
Bevezetés 12
Gyergyó népéletének alakulása 12
Gyergyó néprajzi megismeréséről 17
Gyergyó történeti néprajzáról 28
A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban 31
Természeti és történeti adottságok 31
A fák és melléktermékeik a gyűjtögetésben 32
Vadgyümölcsök (cserjék) 38
Gyógynövények 40
Gombák 42
Gyergyószentmiklós és környéke határhasználatáról 45
A termőföld meghódítása és az erdőtakaró változásai 45
A határ képének alakulása 51
A határ belső rendjének biztosítása 59
Az erdei legelők használata 63
A kerti vetemény- és gyümölcstermesztésről 69
A magashegyi földművelés gyergyói emlékei 75
Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban 79
A méz és viasz hasznosítása 80
A vadászat (solymászat) és halászat jelentősége az élelmezésben, ruházkodásban 81
A tejtermékek 84
Az esztenatársaságok működésének szabályai és szokásai 85
A mészárosság 91
A mészároskodás joga 91
Az állatvágások és a mészárszékek helyei 92
Vágóállatok 94
Vágás, nyúzás, húsfeldolgozás 94
A bőr kezelése a mészárosok által 96
A mészárosság készítményei 97
A tímárság emlékei 99
A bocskorkészítés 100
A csizmadiaság 100
A gyapjú és a kecskeszőr feldolgozása 101
Kalaposság és egyéb mesterségek 102
A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei 105
A vízrajzi viszonyok alakulásáról 105
A vízhasználati jog 107
A vízmedrek karbantartása 109
A vízhasználat és a lakosság 110
A vízzel hajtott szerkezetek területi elhelyezkedése 112
A vízimalmok birtoklási formái 118
A vízimalmok szerkezeti felépítése 121
Az őrlés 129
A molnárok mellékfoglalkozásai 131
A deszkametszés múltjából 134
A vízifűrészek megjelenése és elterjedése 134
A vízfűrészek birtoklása 138
A vízfűrészek szerkezete 142
A termelékenység, deszkafajták és értékesítés 146
Gyergyói adatok néhány szakosított foglalkozás ismeretéhez 150
Kovácsmesterség 150
Tégla- és cserépkészítés 154
Fazekasság, csempekészítés 156
Mészégetés 157
Kőfaragás 158
Kőművesség 159
Famunkák 160
Képírók 161
Kéményseprés 162
Kenyérsütés 163
Szeszes italok főzése 163
Cséplőgépesség 164
Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok 167
Szekerezés - szekeresség 168
A gyergyói tutajozás emlékei 172
A vásárok és a vásározás 179
Gyergyószentmiklós településnéprajzához 187
A középkori település 187
A XVIII-XIX. századi településkép 193
A városközpont és műemlékei 199
Az 1848 utáni településkép 204
A tízesekről 209
A kerítések, kapuk, hídak, kutak, keresztek 210
Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi öreménység történeti néprajzához 213
Az erdélyi örmény telepek történeti-néprajzi kutatásának hagyományai 213
A megtelepülés körülményei 214
A családok számának alakulása 216
Az örmények helyi közigazgatási szervezetei 218
A kereskekdők 219
A céhekről; a társadalmi élet emlékei 220
Családnevek 223
Szokásvilág 224
A foglalkozással kapcsolatos hiedelmek 224
A téli napforduló körüli és újévi szokások 225
Mulatságok 225
Lakodalmi szokások 226
Halálozás, temetkezés 227
Viselettörténeti adatok 229
A lakás 229
A táplálkozásról és ételekről 230
Gyergyó egykori népéletéből 234
Vidámságok, mulatságok 234
Viselet- és viselkedéstörténeti vonatkozások 236
Népi jeladási rendszerek 239
A ditrói madáreresztés 241
Halálozás, temetkezés 141
A temetők 243
Függelék 247
Adatközlők 247
Rövidítések 248
Gyergyó helyismereti-néprajzi bibliográfiája 250
Könyvészeti anyag 250
Levéltári források 275