Magyar népi vászonhímzések

A vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából.