Gerencsérek földjén MAGYARSZOMBATFA - GÖDÖRHÁZA - MÉTNEKPUSZTA MÚLTJA ÉS JELENE

ELŐSZÓ
Magyarszombatfa. a határ menti kis falu. a századok során többször változott, átalakult nevű település történetét vetették papírra a szerzők. A községnév változása a levéltári kutatások nyomán, jegyzőkönyvek tanulmányozása során követhetővé vált. A középkorú és fiatalabb népesség számára azonban már történelem, hogy mely területeket is takar a jelenlegi községnév. Az egykori Magyarszombatfa része ma a volt Gödörháza. mely utcanévként ma is olvasható a helységnévtáblán. Nagymétnek, Kismétnek (legfeljebb a korosabbak emlékezetében él), ahol még az 1960-as években is fejlett mezőgazdaság tette érdekessé a kis települést. Iskolája, boltja volt. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kísérleti Gazdaságaként úttörő volt, mintául szolgált a környék gazdálkodói számára. Mi maradt belőle? A jórészt beerdősült, egykor jól termő szántóföldek, rétek. És Zala megyéhez csatolták. E tényeket csak kevesen ismerik. A magyar államalapítás millenniuma a múlt alaposabb megismerésére ösztönző eseménysorozat. A haza múltja, a szülőföld múltja a jelen, még inkább a jövő alappillérei. A honnan jöttünk kérdés tisztázása nélkül nehéz megfogalmazni a meddig jutottunk, merre haladjunk kérdésekre adandó válaszokat.
A millennium biztatást, bátorítást adott, hogy a szükségképpen megfogalmazódó kérdésekre hiteles, tényszerű válaszokat fogalmazzunk meg. A hitelesség, tényszerűség igényének megfelelni szakmai hozzáértéssel, kellő idővel rendelkezve lehet. Vissza
TARTALOM
Előszó: Laczó László polgármester 7
Lectori Salutem! Üdv az Olvasónak! 9
Bevezetés 11
I. Magyarszombatfa és Gödörháza (Métnekpuszta) földrajzi adottságai 13
Földrajzi helyzet, felszíne 14
Vízrajz 20
A terület növényvilága 24
A terület állatvilága 44
II. Magyarszombatfa története 59
Kapornaky Gyula verse: Magyarszombatfa 60
Magyarszombatfa és az Őrség 61
Az őskortól a honfoglalásig 62
Honfoglalástól a középkor végéig 64
A falu neve, névváltozásai, földesurai 65
Magyarszombatfa és szűkebb környékének népessége és a birtokok jellege (1000-1072) 68
Kiegészítés és értelmezés Szombatfa 1767-es urbáriumához 75
Az 1767-es úrbérrendezés és előzményei 80
Szombatfai birtokviszonyok a birtok-elkülönítés után 84
A vallási élet 87
Iskolaügy - oktatásügy 93
Gödörháza oktatásügye 97
Közművelődés 106
Háborúk és Magyarszombatfa 113
III. Gödörháza és Métnekpuszta története 117
Kapornaky Gyula verse: Gödörháza 118
Gödörháza község története 119
Gödörháza múltja 1848-ig 123
Gödörháza urbáriuma 128
Forradalom és szabadságharc idején 128
Dűlőnevek a 18. század elején és 1860-ban 130
A kiegyezés (1867) után 132
Földbirtokviszonyok 133
Gödörháza a 20. században 134
IV. Hol sírjaik domborulnak (temetőkről) 143
V. A Dualizmus kora 149
VI. Cikkek, tudósítások 157
VII. Ipar és kereskedelem 165
Az iparról és kereskedelemről 166
Magyarszombatfa 167
Gödörházán 171
Vállalkozók 173
VIII. Népművészet és kerámia ipar 175
Magyarszombatfa népművészete és kerámiaipara 176
Kerámiagyár 189
IX. Vasútépítési tervek 193
X. Egyesületek 197
Magyarszombatfai Önkéntes Tűzoltó Egylet 199
Gödörháza Önkéntes Tűzoltó Egylet 201
Levente Egyesület 207
Egyesületek szervezete 1943 után 209
XI. Szövetkezetek 211
"Hangya" Szövetkezet 213
Földműves Szövetkezet (Fmsz) és ÁFÉSZ 217
"Bástya" TSzcs 219
"Zója TSzcs" 220
XII. A község közigazgatása 223
Tanácsrendszer éveiről 1950-1999 229
Helyi önkormányzat 239
XIII. Posta 243
XIV. Határőrizet 249
Határon történt 250
Határőrizet 257
XV. Ételek és ízek 259
XVI. Szokások és hagyományok 269
XVII. Visszaemlékezések és vallomások a szülőföldről 285
XVIII. Megfogyatkozások 303
Kitelepülések, háborús áldozatok, kitelepítések 304
XIX. Magyarszombatfai képek 309
XX. Főbb adatok a községről 321
Utószó 327
Felhasznált irodalom 329
A könyv szerzői és közreműködői 330