Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig (Paul Signac elméleti írásai és egyéb szemelvények a neoimpresszionizmus dokumentumaiból) - Művészet és elmélet

FÜLSZÖVEG
Az impresszionisták 1886-ban rendezték nyolcadik csoportos kiállításukat. Ez a művészeti esemény tulajdonképpen már az impresszionizmus záróakkordja volt; az "öreg" impresszionisták közül néhányan már nem vettek részt rajta, míg az új nemzedék tagjai, a fiatal "neósok" éppen ekkor léptek első ízben a nyilvánosság elé. Ebből az új nemzedékből kerültek ki azok a művészek - elsősorban Georges Seurat és Paul Signac -, akiket pointillisták, divizionisták, illetve neoimpresszionisták néven tart számon a művészettörténelem. Míg az irányzat megalapítója Seurat volt, akinek az azóta világhírűvé vált "Nyári vasárnap a Grande-Jatte szigetén" című festménye, valamint aktjai, cirkuszképei és tájképei a következetesen alkalmazott pointillista technika zseniális megvalósításai, az új festői látásmód teoretikusa Paul Signac. "Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig" című könyvének megírásában kettős törekvés vezette: egyrészt az irányzat művészettörténeti előzményeit kutatta, másrészt a neoimpresszionizmus keletkezésének körülményeit, célkitűzéseit, technikáját igyekezett tudományos alapossággal leírni. Csorda Géza, a kötet fordítója a tárgykörbe vágó több más tanulmánnyal egészítette ki a Signac-kötetet. A könyvet 59 fekete-fehér és 15 színes tábla illusztrálja. Az iparművészeti tárgy használati tárgy. A bögre arra való, hogy igyunk belőle; a kanál, hogy együnk vele: a törököző, hogy testünket szárazra törüljük. Az esztétikum - ma inkább, mint bármikor korábban - járulékos elem. Mégis - ma inkább mint valaha - nagyobb igényünk van arra, hogy a tárgyakkal ne csak használati funkciót lássunk el. Iparművészetünk hatni akar. A társadalmi hierarchiát tükröző régi művészettel szemben, korunk formatervezése - legalábbis nálunk - életformát szab... Századunkban építészetté vált az iparművészet, kellemes szférája háttérbe szorult és az életforma részeként egyre jobban megközelíti az elsődleges valóságot. Lukács kettős miméziselmélete tehát alkalmazhatónak bizonyul a formatervezés karakterének feltárásában is. Lukács így írja le az építészet mint technológia és az építészet mint művészet viszonyát: "A mű technikai konstrukciója tartalmilag és formailag egyaránt félreérthetetlen előre kialakítja azoknak a konstruktív meghatározásoknak a rendszerét és dialektikáját, amelyek valamilyen építmény esztétikai lényegét alkotják." Magyarán: a felhasználandó anyag, a rendelkezésre álló technológia és a kielégítendő funkciók formai megoldások sokaságát vetik el, e változatok közül az tekinthető a legjobbnak, amely megjelenésében tükrözi előállításának körülményeit és feltételeit. Az esztétikai alakítást funkció és forma Lukács által megvilágított eltérése indokolja. Az a tény, hogy egy szomjunkat oltó poharat és képesek vagyunk csúnyának látni, azt jelzi: szükség van iparművészetre... A törzsi harcos kunyhóját nem formatervezők alakították ki, és az ősi eredetű parasztházakat sem iparművészek tervezték. Hogy még egyértelműbb legyen az esztétikai paradoxon, tegyük hozzá: sem a kunyhó, sem a ház nem szép (és nem csúnya) akart lenni, mégis szépnek látjuk azokat. (Az indián vagy a földműves persze egyszerűen csak kunyhónak és háznak tekinti otthonát.) Ma viszont a hivatásos építészek is gyakran építenek csúnya házakat. Vissza
TARTALOM
Bevezetés (Francoise Cachin) 7
Paul Signac életrajzi adatai 17
Paul Signac: Eugéne Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig
Előszó 21
Dokumentumok 22
Delacroix újítása 35
Az impresszionisták újítása 46
A neoimpresszionisták újítása 52
A felbontott folt 60
A három újítás összefoglalása 67
Tanúvallomások 68
A látás iskolája 75
Paul Signac egyéb elméleti írásai
A neoimpresszionizmus. Dokumentumok, 1934 85
A téma helye a festészetben és a kép jelentése, 1935 92
Szemelvények a neoimpresszionizmus egyéb dokumentumaiból
Georges Seurat: Levél Maurice Beaubourg-hoz, 1890 103
Félix Fénéon: A VIII. impresszionista kiállítás.
Camille Pissarro, Georges Suerat, Paul Signac, Lucien Pissarro 104
A tudományos impresszionizmus 106
Az impresszionizmus, 1887 111
A neoimpresszionizmus meghatározása 115
Egy tudományos esztétika (Charles Henry) 117
André Lhote: Seurat és Roger de La Fresnaye 122
Maurice Denis: Henri-Edmond Cross 124
A napfény 126
Bibliográfia 130
Jegyzetek 134
A képek jegyzéke 147
Névmutató 149