Die Fresken Moritz von Schwinds auf der Wartburg (1. Auflage - Aufnahmen von Klaus G. Beyer)

Moritz von Schwind wartburgi freskói - Első kiadás. Színes reprodukciókkal illusztrált - Ismertető: "Belelapozás".

- - - - - - -- Moritz Ludwig von Schwind (Bécs, 1804. január 21. – München, 1871. február 8.) osztrák festő. - Élete: Ludwig Ferdinand Schnorr von Carolsfeldnél és a bécsi akadémián tanult. 1828-ban Münchenbe ment, ott egy ideig az akadémiát látogatta, majd a királyné könyvtárát Tieck műveiből vett jelenetekkel díszítette. 1832-ben rövid ideig Rómában tartózkodott. 1838-ban fejezte be a Kurt lovag háztűznéző útját ábrázoló naiv egyszerűségű, költői képét (karlsruhei műcsarnok). A következő években festette a karlsruhei régiségtár fal- és mennyezetképeit, a műcsarnok lépcsőházának festményeit stb. 1844-től 1847-ig Majna-Frankfurtban tartózkodott és ez időben keletkezett nehány leghíresebb képe: a Nászutazás (München, Schack-féle képtár); A falkensteini lovaglás (lipcsei városi muzeum); A zenészek vagy a rózsa (berlini nemzeti képtár) stb. 1847-ben a müncheni akadémia tanára lett. Ekkor készült illusztrációi véglegesítették a képet, ahogy ma ismerjük a télapót (hosszú, fehér szakál, piros ruha, csuklyás, köpenyes, testes alak).A Wartburg helyreállítása után Schwind magyarországi Szent Erzsébet életéből vett freskóképeket festett benne. Témáit festőként elsősorban mondákból, mesékből és a népköltészetből vette. Freskóképeinél még nagyobb népszerűségre tett szert német népmeséket elbeszélő pompás akvarell képsorozataival: A csipkerózsika (1854); A hét holló (1858, weimari múzeum) és A szép Meluzina története (1870, bécsi múzeum). Egyéb művei: a reichenhalli plébániatemplom freskóképei; német operák alakjait ábrázoló freskóképei a bécsi új operaházban stb.