Módszertani útmutató biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok részére

Más gazdasági ágazatokhoz képest az építkezéseken dolgozó munkavállalók különösen magas baleseti és egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Az Európai Unióban az építőipar évente több mint 1000 halálos munkabalesettel a legbalesetveszélyesebb szektor. Világviszonylatban az építőiparban dolgozók körében háromszor akkora a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek, és kétszer akkora a sérülés veszélye, mint más foglalkozások esetében. Európában az építőipari vállaltok több mint 99 %-a kis- vagy középvállalat. Az építőiparban a munkabalesetek leggyakrabban a kis- és közepes vállalatoknál fordulnak elő. Az építkezéseken a balesetek leggyakoribb oka egész Európában a magas helyekről történő lezuhanás. Az építkezéseken főleg abból adódnak veszélyhelyzetek, hogy a különböző munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók végezte munkák egy időben, vagy közvetlenül egymás után történnek. Egész Európára kiterjedő vizsgálatok kimutatták, hogy az építési munkálatok során bekövetkező munkabalesetek jelentős része tervezési hibára, hiányos szervezésre és a munkálatok, valamint a védelmi intézkedések hibás koordinációjára vezethető vissza. (Idézet egy az Európai Unió megbízásából készült tanulmány kiértékeléséből: „az építkezési munkabalesetek kétharmada a tervezés hibájára, az építkezés hiányos megszervezésre, illetve a különböző vállalatok munkájának hibás koordinálására vezethető vissza; olyan hibákra, amiknek oka még az építkezés megkezdése előtt meghozott döntésekben keresendő.”) Ennek a helyzetnek a javításra adta ki az EU a 92/57/EGK direktívát, amely a magyar jogrendbe „az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelettel került átültetésre.
Az Európai Unió 2003-ban Európa-szerte kampányt kezdeményezett az építőmunka biztonságáért. Ennek mind nemzeti, mind uniós szinten része egy – minden kis- és középvállalat részére kiadott –, az építőmunka koordinációját és a leesés elleni védelmet középpontba helyező tájékoztató kampány volt. Az EU építőipari kampányát minden tagállamban a nemzeti munkavédelmi felügyelőségek egységes szempontokra épülővizsgálatai kísérték. A kampány eredményeit az EU-ban értékelték, majd 2004 októberében minden tagállamban európai hetet rendeztek, amelynek fő témája az építőmunka biztonsága volt. A kampány tagadhatatlan javulást hozott, az építőipar munkavédelmi helyzetében, azonban félő, hogy a javulás csak átmeneti lesz, a helyzet „visszaáll a régi kerékvágásba”. A jelenlegi gazdasági válságban az építőipari termelés erősen visszaesett, ezért a megváltozott helyzet miatt a jelenlegi mutatókból nehéz lenne leszűrni messzemenő következtetéseket. Az viszont tény, hogy 100.000 munkavállalóra vetített halálos munkabaleseti gyakoriság azonban továbbra is kb. háromszorosa a többi gazdasági ágazatban előfordulónak. Ez a kiadvány a fenti megállapításokat figyelembe véve a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok munkájához kíván egy módszertani útmutatót adni elsősorban az építőipari munka koordinációja és a leesés elleni védelem témakörében kíván tájékoztatást adni, de a szervezési, munkabiztonsági témakörökön felül, érinteni kívánja a munkaegészségügyi kérdéseket is. Meggyőződésünk, hogy az építőipari munkák végzéséhez, ezen belül természetesen a koordinátori munkákhoz is elengedhetetlen a naprakész jogszabályismeret, ezért a mellékletek között kitérünk a legfontosabbnak ítélt jogszabályok felsorolására is.