Három dialógus a tudásról

Feyerabend nemcsak a tudást illető elképzeléseit kívánja ismertetni e könyvében. Igen fontos számára az is, hogy megmutassa: a filozófiai gondolatok kibontásának a dialógus, az irodalmi forma sokkal adekvátabb eszköze, mint az esszé, értsd: tudományos dolgozat és a könyv. Érveket mutat fel a dialógus, meg tudja mutatni az érvek hatását a kívülállókra vagy a más iskolákhoz tartozó szakemberekre, világossá teszi, hogy semmiféle más, eltérő elgondolás nem zárható ki. Feyerabend számára ez már tartalmi kérdés is, olyan tartalom közlése a dialógussal, amit csak ez a forma képes közölni. Nevezetesen, hogy egyáltalán nem biztos talaj az, amit életünk legszilárdabb részének hiszünk. A biztos és megalapozott tudás: kiméra.