A menedzsment forradalma - A Google-modell

Stanfordból jöttek, mesterségük címere matematikus, informatikus. Sergey Brin és Larry Page persze Kaliforniában maradt, és céget alapított egy algoritmusra. Az algoritmust Larryról Page Ranknek nevezték el (és az internetes oldalak rangját jelenti), a céget pedig Google-nak, ami egy jó nagy szám neve, azé, amelyben az 1 után 100 nulla áll. Hogy nemcsak a nagymennyiségű adatban való keresést oldották meg hatékonyan, hogy innovatív megoldásaiknak még mi magyar egyszerű internetezők is folyamatos haszonélvezői vagyunk, az rendben van, de a pénzkeresés is nagyléptékben sikerült nekik. Ám erről inkább pletykák, mintsem korrekt elemzések szólnak.

A Google vállalatvezetési gyakorlatát ez a könyv a világon elsőként tárja fel. Hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az amerikai kiadást az Amazon olvasói egyöntetűen csillagos ötösre értékelték. Összefoglalót kapunk azokról a szokatlan, forradalmian újnak tekinthető aspektusokról, ahogy a céget alapították, ahogy a gyors vállalatfejlődést kezelték és kezelik, ahogy a pénzügyi válságra reagáltak. Új típusú munkaszervezés, új munkaerő-toborzás, új marketingeszközök az alapjai az új technológiának, amelyben a közönség, az internetezők kritikája, a nyitottság és az önkontroll egyképp szerepet játszik. A 20. század vállalatvezetési mintáját a Ford T-modelljének futószalagon való gyártása forradalmasította. A 21. század életképes vállalatainak pedig nem árt alaposan szemügyre venni a Google-modellt.

A szerző a könyv második kiadását jelentős mértékben aktualizálta, tekintettel arra, hogy a piac gyorsan változik, hogy olyan új szereplők jelentek meg, mint a Facebook, és hogy maga a Google is erőteljesen reagál minden újdonságra. A könyvet egy olyan fogalmi rendszer is gazdagítja, amely a Google ikonná vált 12 vállalatvezetési módszerén alapul, és amely minden típusú gazdasági társulatnál alkalmazható.

Bernard Girard vállalatvezetési tanácsadó, rádiókommentátor és szakelőadó.
Több könyvet írt a menedzsmentről, történetéről (Histoire des théories du management en France) és vállalaton belüli működtetéséről (Des journaux plein les mains, histoire des NMPP; Votre entreprise es passée aux 35 heures, et maintenant?), számos cikket publikált a szervezésről, a munkaszerződésről és a vállalati teljesítményre gyakorolt hatásukról.
Minthogy meggyőződése, hogy a szervezeti változások a jövőben csak az informatika révén valósíthatók meg, több mint húsz éve figyelmes, egyben kritikus megfigyelője az új technológiáknak. Egyike volt azoknak, akik már a nyolcvanas évek elején kétségbe vonták az új technológiákról szóló egyértelműen optimista beszédet (figyelmezető írása: "Et si la productivité n'était pas au rendez-vous?", (Afcet, 1982).
Több tanulmányt írt az emberi erőforrások kezelésére és a vállalat modernizálására szolgáló szoftverekről, francia nyelvterületen ő végezte az első kiterjedt vizsgálatot az internetről (CAPA, 1995). Ebbéli minőségeiben elemzi 2000 óta a Google vállalatot minden lehetséges szempontból, ami teszi lehetővé számára, hogy megfejtse egy olyan vállalat működését szervezési és vezetési szempontból, amelynek sikerét az hozta meg, hogy egyesíteni tudta a technológiai és szervezeti előnyöket.