Rend és kaland - Az 50 éves Alföld

Egy válogatásnak sosem egyszerű találó címet adni. Különösen nem egy olyannak, amely ötven év élő irodalmát öleli fel. miközben értekező prózájának jelentőt része klasszikus hagyományaink felé is üzen. A rend és a kaland fogalmainak párosa talán azért is szerencsés az Alföld félévszázados történelmének bekerítésére, mert a folyóirat legjellegzetesebb, legértékesebb vonulatait jelzi. Egyfelől a nemes tradíciók kritikus tiszteletét, a filológiában megnyilatkozó alázatot, a komplex pályaképeken és a műelemzéseken átsugárzó irodalomtörténeti igényességet Másfelől az állandó fiatalítás gesztusát, a kételkedés jogát, használatra érett új és korszerű teóriák gyakorlati alkalmazását.
Egy válogatás mindig rejt magában szubjektív elemeket. Valószínűleg most sincs ez másképp. Küldetéstudat és magas szintű nyelvi kísérletezés között eléggé reménytelen a kényes egyensúlyt megtalálni. Mint ahogy szinte esetenként módosul csinosodó provincia és országos horizont, határon inneni és túli teljesítmény, öregedő és pályakezdő nemzedék korrekt megítélésének szempontja. A kötetben szereplő nyolcvankilenc alkotóhoz talán nem szükséges különösebb kommentár. A dolgok természetéből, a behatárolt lehetőségekből adódik, hogy a kimaradt jelentős értékek a fájdalmasak. Nekik azt üzenhetjük: velük együtt vagyunk ilyen gazdagok. Vissza
TARTALOM
Aczél Géza: Ötven év 7
Ady Endre: Csokonai Vitéz Mihály 11
„Ahogy én Ady Endrét láttam" (Móricz Zsigmond rádióbeszéde 1939-ből) 11
Bán Imre: Csokonai és Debrecen 13
Barta János: A lángelme gesztusai (Tanakodás egy Ady-vers körül) 19
Gulyás Pál: Egy egyetemi ifjúhoz 27
Erdélyi József: Por 28
Féja Géza: Oláh Gábor vallomása 29
Kardos László: Emlékek az Ady Társaságról 33
Illyés Gyula: Szabó Lőrinc vagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? 35
Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év 45
Németh László: Ember és szerep 47
Szabó Pál: Nyugtalan élet 49
Veres Péter: Valóságérzék 53
Sinka István: Szigetek könyve 57
Weöres Sándor: Fúga 58
Kassák Lajos: Szénaboglya (Naplójegyzetek) 59
Vas István: "Ahány igazi érték, annyi értékszempont" 67
Kiss Tamás: Alkony a Száraz-tenger partján 70
Határ Győző: Regények alkonya 71
Szabó Magda: A város 72
Pilinszky János: Zsinórpadlás. Villanyolló 79
Rákos Sándor: Töredék egy - magyar - ars poeticához 79
Juhász Ferenc: A zöld csönd-szívre függő pokol-viszály 81
Julow Viktor: Csokonai klasszicizmusa és manierizmusa 86
Szabolcsi Miklós: Irodalmi folyóirataink a 70-es években 95
Domokos Mátyás: A prózaíró magatartás változása a hetvenes években 102
Kányádi Sándor: A ház előtt egész éjszaka 107
Páskándi Géza: Aljechin monológja 108
Mészöly Miklós: Érintések 109
Sánta Ferenc: Petőfiről szólva 114
Bodnár György: Juhász Ferenc időszerűsége 116
Béládi Miklós: Egy korszak vége 120
Németh G. Béla: Emlékírás és történeti önismeret 125
Poszler György: Önéletrajzok kora (Történeti-poétikai kísérlet) 131
Nemes Nagy Ágnes: "Elemi reményeink: szabadság, kenyér, demokrácia" 135
Sütő András: Csipkerózsika 138
Czine Mihály: Protestantizmus és irodalom 142
Kovács Kálmán: "Én nem egy életet éltem..." (Töprengés Móricz Zsigmond művészetéről) 146
Jókai Anna: Magyaróra 154
Tamás Attila: Vannak-e sajátos műfaji jellemzői a lírának? 155
Csoóri Sándor: Hó emléke 162
Csurka István: Dagonyázás 162
Kiss Ferenc: Kodály - irodalmunk felől 167
Juhász Béla: A hallgató író jelenléte (Sánta Ferenc 60 éves) 171
Simon Zoltán: Örkény István egyperces novellái 175
Vajda Mihály: A morális pánik és a biopolitika (John Fekete: Moralpanic: Biopolitics rising) 179
Lászlóffy Aladár: Vasárnap a kórházudvaron 185
Lázár Ervin: A bajnok 185
Szilágyi István: Hadban 189
Kenyeres Zoltán: Babits és a metafizikus hagyomány 194
Pomogáts Béla: A "hosszú vers": a mitologikus költői számvetés alakzata 198
Orbán Ottó: A kozmikus gavallér 204
Fülöp László: Elbeszélésmód Krúdy regényeiben 205
Ratkó József: István imája 211
Buda Ferenc: Füvek példája 211
Kiss Anna: Balga szűz 211
Tandori Dezső: Az égboltnyi kereszteződés 214
Tolnai Ottó: Pilinszky kiskanala 215
Nádas Péter: Aztán ötvenhét nyarán 216
Bányai János: A kritika (vessző)futása ma 221
Oravecz Imre: A szeméttemetőről 226
Utassy József: A pétervásári urak 227
Szegedy-Maszák Mihály: Az írástudók felelőssége Közép-Európában 228
Görömbei András: A síp ötágú 235
Imre László: Tűnődés a műfajokon (Kivetítések a múlt századi jelenségek felől) 242
Tar Sándor: Nóra jön 248
Petri György: In memoriam Hajnóczy Péter 252
Balassa Péter: Modern vég, posztmodern kezdet - vita és párbeszéd 254
Dávidházi Péter: Ég és föld a kritikában 262
Márkus Béla: Elhullanak a fáradt fiatalok 265
Esterházy Péter: Édesgető 270
Kulcsár Szabó Ernő: Az új történetiség esélyei (A mai irodalomkutatás szellemi helyzetéről) 275
Thomka Beáta: Világmetszetek, mikrovilágok, szemcsék 283
Marno János: Tavaszi fagyhullám, A pad 287
Nagy Gáspár: Egy örökölt kert megtisztítása 288
Pásti Nagy Lajos: Őszi Hedwigek 289
Angyalos Gergely: A sólyom szövegszerűsége (Egy klasszikus műfaji elnevezés hányattatásai a századvégen) 290
Kukorelly Endre: H.Ö.L.D.E.R.L.I.N 294
Dobos István: Hagyomány és értelmezés 295
Keresztury Tibor: A visszanyert mértékletesség (Kezdet és vég a nyolcvanas évek magyar költészetében) 299
Krasznahorkai László: A remény a szelencében maradt. Előre? Hátra? Ülve? Állva? (Búcsúzási javaslatok a XX. századtól) 304
Márton László: Hány vödör bor fér egy gönci hordóba? 309
Kovács András Ferenc: Óda egy ganajtúró bogárhoz 314
Garaczi László: Az orr 315
Darvas László: Szerezni egy nőt 318
Borbély Szilárd: [Térmások] 321
Térey János: Lengő teher alatt 323
Szirák Péter: Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában 324