Dél-Buda környéki kistérség (Magyarország kisrégiói)

Kedves Olvasó! A dél-budakörnyéki térség dél-keleti határa a Duna, ahol a rómaiak több évszázados birodalmuk határát is meghúzták. Több ezer éves régészeti leletek, pl. a százhalombattai 122 rejtélyes halom igen régi kultúrák nyomait őrzi. A Matrica Múzeum gondozásában kialakuló régészeti park igazi turisztikai látványosság. Az érdi Fundoklia-völgy ősleletei is messze földön híresek. Különleges értéket képviselnek a diósdi kaptárkövek. E sziklákba vájt kaptár alakú fülkék keletkezése a bronzkorra tehető. Bár a török hódoltság romba döntötte a magyar pálos rend fényes budaszentlőrinci (Budapest XII. kerület) kolostorát, amely pompájában és méreteiben meghaladta a Pannonhalmi Apátságot, de kedves emlékként fennmaradt a pusztazámori ferences remeteség. A XVIII-XIX. századi kastély- és kúriaépítés legszebb emlékei a törökbálinti Majláth-kastély vagy az érdi Wimpffen-kúria. E térséget még nagy, összefüggő erdőségek borítják. Nagy részük a Budai Tájvédelmi Körzet védett területét képezi tölgyerdőkkel, bükkösökkel, gyertyánok, hársak társaságában. Budakeszi erdőségei különösen vonzóak a Jánoshegy és a Normafa lábánál, Vadasparkja egész évben vonzza a látogatókat. Igényes zöldövezeti, kisvárosi jellegű lakóterületek, szabadidőközpontok létesülnek e főváros közeli, szép fekvésű településeken. Reneszánszátéli a lovaglás, melynek legszebb példája a sóskúti lovasklub az évente ott rendezett országos versenyekkel. Bár az óriási gyümölcs- és szőlőültetvények visszaszorulóban vannak, a környék tradicionális borai lassan visszanyerik régi fényüket és az őket megillető rangot (Budafok, Budaörs, Tárnok). A térség nyugati irányból nem csak a főváros felé kapu, de Ausztria és Horvátország felé is. Az autópályák találkozásában nagy bevásárlóközpontok, ipari raktárbázisok, világcégek új üzemei telepedtek le. E néhány szóban bemutatott kisrégió a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (DBTOT). A főváros és az agglomeráció összefonódása, a szomszédos budai kerületekkel azonos problémák közös megoldásának igénye, a közös érdekképviselet, az Európai Unióhoz való csatlakozásnál az egységes fellépés szükségessége hozta létre a főváros három budai kerülete és a kilenc agglomerációs település szövetségét. A kistérségi társulás már önálló fejlesztési koncepcióval és programokkal rendelkezik. A régió dinamikus fejlődése jó földrajzi helyzetéből, az itt élő polgárok tudásából és szorgalmából fakad. Itt, Magyarország közepén, Budapest szomszédságában mindenki tehetsége szerint megtalálja a számára legkedvezőbb, kulturált, egészséges élet feltételeit. Az idelátogatóknak örömet jelent az itt lakók vendégszeretete, a táj és a települések szépsége, jellegzetességei, melynek megismeréséhez adatokat, megkedveléséhez pedig segítséget kaphatnak a kezükben tartott kiadványból. Tisztelettel: Szemereki Zoltán a DBTÖT elnöke