Aranyszarvas földjén

A Tápió vidéke titkokat őriz. Még 1929. februárjában a tápiószelei Blaskovich János kifejti: "Ha a jelek nem csalnak", Attila hun király székhelyét Tápiószentmárton határában kellene keresni. A szakemberek által vezetett ásatások sikerrel jártak: találtak egy - nagy valószínűséggel fejedelmi sírt, benne egy fekvő aranyszarvast ábrázoló dísztárgyat - ez a Kárpát-medencei szkíta korszak legértékesebb lelete. Vajon tényleg itt állhatott a legendás fapalota? Nemcsak emiatt lehetnek büszkék erre a vidékre az itt lakó magyarok, de arra is, hogy Tápióbicskén vívták az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb csatáját. Kókán még azt a korsót is megőrizték, amelyből friss forrásvízzel kínálták a lányok a forradalmi hadsereg vezérkarát, élén Kossuth Lajossal. A helybeliek a régi ízeikre is vigyáznak. A tápiószeleiek büszkék a kellemesen csípős bablevesükre, Nagykáta környékén főzték a legjobb kötöttgaluska-levest, sütötték a pecc-pitét. Újszilváson készítik a csípős vadszalámit, és itt ihatjuk talán az ország legjobb ágyas pálinkáját. Ezen kívül számos egyéb érdekességről is olvashatunk ebben a könyvben, a tájakról, az emberekről, az ízekről és a megőrzött hagyományaikról.