A szekszárdi szőlő és bor (A történelmi borvidék története a kezdetektől a II. világháborúig)

A könyv a borvidék kialakulását és fejlődését kíséri végig, az Árpád-kortól napjainkig. Foglalkozik a szőlőtermesztés és a borászat szakkérdéseivel is, valamint fejezetet szentel az irodalom és a művészetek szekszárdi szőlőhöz és borhoz fűződő kapcsolatának is. - TARTALOM
A borvidék kialakulása és története a török hódoltságig 3
A borvidék területe és földrajzi határai 3
A szőlő és bor Szekszárdon a honfoglalásig 3
Az Árpád-kortól a török hódoltságig 8
Szőlő- és borkultúra a török hódoltság időszakában 10
A borvidék jellemzői a XVIII. században 17
Szőlőművelés és borászat a század első felében 17
Szőlőművelés a század második felében 21
A szőlőművelés és bortermesztés kísérőjelenségei a 18-19. század fordulóján 29
A feudális szőlő- és borgazdaság utolsó szakasza 35
Szőlőművelés a 19. század első felében 35
Borkezelés és borkereskedelem 1848-ig 37
A tőkés szőlő- és borgazdaság feltételeinek kialakulása (1848-1858) 41
A bordézsma-örökváltsági szerződést előidéző tényezők 41
A szerződés tartalma és jelentősége 43
Szőlőtermesztés és borászat a filoxéra időszakáig 47
A szőlőművelés technikai eszközei 47
A talajerő utánpótlása 49
A piacképes borkészítés és -kezelés elterjedése 50
A korlátozott monokulturális gazdálkodás jellemzői 55
A szőlőterület nagysága és viszonya más mezőgazdasági ágakhoz 55
A korlátozott monokultúra termelési jellemzői 55
A korlátozott monokultúra általános okai és helyi előidézői 56
A borkereskedelem és hatása Szekszárd fejlődésére 59
A borkereskedelem jelentősége és fellendülése 59
Harc a borkereskedelem beszűkülése ellen 63
A filoxérától az első rekonstrukció végéig 65
Küzdelem a filoxéra megelőzéséért 65
A filoxéra megjelenése 67
A védekezés irányai, a fenntartás és a telepítés kérdése 68
Az első rekonstrukciót befolyásoló tényezők 73
A birtoknagyság 73
Az egyéb tényezők komplex vizsgálata a rekonstrukció menetében 80
Az első rekonstrukció jellemzése az újjátelepítés menete és a szociális kérdések tükrében 89
A tőkés szőlő- és borgazdaság utolsó időszakának jellemzői és legfontosabb tendenciái a borvidéken 97
A borvidék területének összezsugorodása 97
A szénkénegezett területek fokozatos pusztulása, majd stagnálása a vizsgált időszak végén 97
Törekvések a szőlészet és borászat problémáinak megoldására a két forradalom időszakában 99
A hagyományos kereskedelmi szervezet bomlása, mint legfőbb probléma vizsgálata a borvidék egyéb gondjainak tükrében 102
Felhasznált irodalom 113
Jegyzetek 117
A szekszárdi szőlő és bor az irodalomban és a művészetekben 123
A kezdetektől a török hódoltságig 123
"Rönddel járjon az pohár, körösztül ne járjon", avagy pillantás a reformáció kori Tolna borfogyasztási kultúrájára 124
A későbbi századok borkultúrája az irodalomból 126
Vilmos apát megmenti Géza herceget (Kálti Márk krónikája) 130
Baksay Sándor: A szőlőőrzés mondája a Sárközben 131
Garay János: Szegszárdi bordal 133
Szekszárdi leírása 135
I. Béla tora 135
Stein Aurél levele a szekszárdi borról 136
Tóth Béla: Szegzárdi Péter és Egri Pál 137
Borszék (Reklámvers) 139
Szekszárd a moziban (Az első magyar mozgófilm a szőlőtermesztésről) 140
Bodnár István: Adóvallomás 140
Szamolányi Gyula: Szekszárd 144
Babits Mihály: Szekszárdi kadarka 144
Dal, prózában 147
Szüret előtt 148
Őszi pincézés 149
Móricz Zsigmond. Szép szekszárdi szüret 150
Móricz Zsigmond a kiváló író visszaemlékezése a Szekszárdi Hétre. - Szekszárdi emlék 153
Szakály Ferenc (id.): Hailé Szelasszié meg a szekszárdi vörös 154
Féja Géza: A borvidéki ember 154
Illyés Gyula: Ahova az olvasó ezúttal vitetik (részlet) 157
Mészöly Miklós: (kimerevített filmkockák) 161
Csányi László: Borivóknak való 161
Bor a konyhaművészetben 163
A szekszárdi történelmi borvidék jelene 173
A szekszárdi történelmi borvidék jövője 185