A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban

TARTALOM
Bevezetés 9
Az állam és az egyházak viszonyának alakulása 13
Az állam és az egyházak kapcsolatainak jogi formái a feudális korban 13
Az állam és az egyházak kapcsolatainak jogi formái a kapitalista korban 19
Az állam és az egyházak jogi kapcsolatai Magyarországon az államalapítástól a reformációig 33
Az államegyházhoz tartozók jogállása 33
Az államegyházhoz nem tartozók jogállása 56
Az állam és az egyházak jogi kapcsolatainak alakulása a reformáció után 64
A katolikus egyház jogállása 64
A protestáns egyházak jogállása a XVI. századtól 1848-ig 68
A görögkeleti egyház jogállása a XVI. századtól 1848-ig 75
Változások a zsidók jogállásában 75
Az állam és az egyházak jogi kapcsolatai a forradalom és szabadságharc idején 76
Az állam és az egyházak jogi kapcsolatai az abszolutizmus és a dualizmus korában 82
Az állam és az egyházak jogi kapcsolatai a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején 97
A polgári forradalom állama és az egyházak 97
A Magyar Tanácsköztársaság és az egyházak 99
Az állam és az egyházak kapcsolatának általános jogi kérdései a Horthy-korszakban 103
A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság egyes kérdései 103
A "jogfolytonosság" visszaállítása 103
A lelkiismereti- és vallásszabadság biztosítása az I. világháború utáni polgári alkotmányokban 104
A konkordátum kérdése a Horthy-korszakban 108
A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság fasiszta értelmezése. 110
A bevett vallásfelekezetek jogi személyisége 112
Az állam és a bevett vallások a szekták ellen 119
Az interkonfesszionális viszonyok egyes kérdései 122
Az állam és az egyházak közötti közös kérdések rendezése 123
Kísérletek a házasságjogi szabályok revíziójára 123
Az állam és az egyházak összefonódása az oktatás és a nevelés terén 124
A hitoktatás kérdése 128
A bevett vallásfelekezetek és az állam kapcsolatainak egyes jogi kérdései 129
Az állam és a katolikus egyház viszonya 129
A protestáns egyházak szervezeti kapcsolatai az állammal. Zsinati törvények 139
A görögkeleti egyház és az állam 141
Az állam és a bevett egyházak viszonya a korszak végén. A Teleki-féle alkotmánytervezet 143
Az egyházi vagyon kérdése és az egyházi jövedelmek megoszlása a Horthy-korszakban 145
Az egyházi vagyon jogi szabályozásának kérdései 145
Az egyházi vagyon jogi szabályozása Magyarországon 148
Az egyházi birtokok jogviszonyai 148
Az egyházi tized (decima) jogi biztosítékai 150
Az egyháznagyok jövedelme a feudális korban 154
Az egyházi birtok jogi minősülése a feudális kor végén 157
A szekularizáció kérdése Magyarországon 159
Az egyházi birtokok és jövedelmek a Horthy-korszakban 171
Állami rendelkezés az egyházi vagyon felett 177
A vagyonelügyeleti jog általában 177
A főkegyúri jog vagyonfelügyeleti jogosítványának tartalma 179
A közalapítványok kezelése és felügyelete 186
A magyar katolikus vallásalap 187
A tanulmányi alap 191
Az egyetemi alap 193
A Mária Terézia-akadémiai alap 194
Az alsópapság egyházi jövedelmei a Horthy-korszakban 195
A kongrua 198
A kongrua fejlődése a Horthy-korszak előtt 198
A kongrua a Horthy-korszak államában 205
A párbér kérdése a Horthy-korszakban 209
A párbér fogalma és eredete 209
A párbér jogi szabályozása és a párbérrendezésre irányulú kísérletek 214
A párbérjog a Horthy-korszakban 221
A párbér jogi biztosítékai 235
A kivetés és behajtás gyakorlata 238
Az egyházi adójog elvi kérdései 241
Az egyházi adó kialakulása és fogalma 241
Az egyházi adó kivetése 248
Az egyházi adó behajtásának jogi biztosítékai 249
Az alsópapság stoláris jövedelme 253
A főkegyúri jog kérdései a Horthy-korszakban 263
A főkegyúri jog főpapkinevezési jogosítványa 263
A főkegyúri jog és a kormányzói jogkör 263
A főkegyúri jog kérdése a kalocsai érseki szék betöltésénél 276
Az intesa semplice 301
A prímási szék betöltése és a vétójog kérdése 313
A főkegyúri jog kérdése a kormányzói jogkör kiterjesztésénél 322
A főpapi székek betöltésének kérdése a Horthy-korszak végén 329
Az egyetemes kegyúri jog és a kegyőri bíráskodás 344
Az egyetemes kegyuraság kialakulása és változásai a dualizmus bukásáig. A kegyuraság a forradalmak idején 344
A "Codex Iuris Canonici" hatása a kegyúri jog fejlődésére 354
A kegyurak jogai 379
A kegyúri kötelezettségek 379
A kegyúri bíráskodás 383
Az egyházi személyek jogai és kiváltságai a Horthy-korszakban 389
Az egyházi személyek az állami szervezetben 389
Az államvallás hierarchiájának állami elhelyezkedése 389
Az egyháziak részvétele a törvényhozásban 392
Az egyházi személyek az állami igazgatás és az igazságszolgáltatás szervezetében 401
Az egyházi személyek kiváltságainak állami érvényesülése 406
A privilegium canonis 406
A privilegium fori 406
A privilegium immunitatis 412
A beneficium competentiae 413
Befejezés 415
Függelék 421
Az egyházi birtokok és intézmények 423
Az egyházi birtokok területe 423
Az egyházi birtokok megoszlása művelődési áganként 424
Közép- és főiskolák száma 425
Az elemi iskolák 426
A segélyezett felekezeti elemi iskolák 427
A szociális intézmények 428
R. kat. kórházak, szanatóriumok 428
Az egyházi bevételek 429
A párbér, hitfelekezeti adó és iskolai adó 429
Adókivetési kulcs 431
A források jegyzéke és rövidítése 433