A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919)
- 420 oldal
- puhatáblás, ragasztókötött
- ISBN:
A magyarországi klasszikus, az első világháború előtt létesített művésztelepek (Nagybánya:1896, Gödöllő: 1901, Szolnok: 1901) sorában a kecskeméti (1909) a nagybányaival szerves összefüggésben jött létre, ám attól eltérő komplexitásban (festőiskola, szőnyegszövő) dolgozott. A Nagybányáról Kecskemétre került új törekvésű festők, a neósok művei, egyes alkotók épületdíszítési kapcsolódásai, a modernek és maradiak, a neósok és konzervatívok harca, Kassák Lajos és köre, az első világháború, 1918 és 1919 történelmi megrázkódtatásai e dokumentumgyűjtemény tükrében minden korábbinál karakteresebben, élesebb kontúrokkal rajzolják elénk a Kecskeméti Művésztelep történetét.
Ennek első, művészettörténeti értékelések szerint legfontosabb korszakát, az alapítástól a majdnem-megszűnéséig mutatja be a maga valóságában, a dokumentumok erejével és kendőzetlen őszinteségével ez az összeállítás, megidézve emlékét annak a fontos képzőművészeti intézménynek, amelyet 100 évvel ezelőtt alapítottak.
Sümegi György (Kaposvár, 1947) a kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténészeként a Kecskeméti Képtár létrehozásán és gyűjteménye fejlesztésén (Wolfner-Farkas-hagyaték, Tóth Menyhért-életmű stb.) dolgozott. Volt szerkesztő (Forrás, Múzsák), dolgozott a közigazgatásban, jelenleg dokumentációs osztályvezető (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára). Tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a művésztelep-históriához, a fotóművészethez (Pécsi József és az 1956-os forradalom fotóhagyatéka), a 20. századi erdélyi (Nagy István, Szolnay Sándor, Miklóssy Gábor) és magyarországi képzőművészek (Szalay Lajos, Tóth Menyhért) életművéhez kapcsolódnak.