Szent György a magyar kultúrtörténetben - A Kárpát-medence Szent György-hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege
- 240 oldal
- Kötés: cérnafűzött, keménytáblás
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Szinte kinyitatlan, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". A számozott oldalak után színes képmellékletekkel (ld.3-4.kép). A hátlap oldalélén hangyányi horzsolás látszik.
Saját képekkel - Ismertető: Szent György alakja közel másfél évezreden át a hit diadalmas hőseként, győzhetetlen katonájaként és emberi példaként mint a légiónyi katonaszent egyike, igen fényes karriert futott be. Nyilvánvalóan a jelképes szférába vezet el a sárkányölés, a sárkányölő hős archetípusa is, mely ismeretes volt a Távol-Keleten Kínában és Japánban, és természetesen az eurázsiai népek folklórjában is. A sárkányölő hős személyében a Nap, a Hold, a Tavasz az, amely legyőzi a sárkány megszemélyesítette legfőbb rosszat, a Telet. Idővel aztán ez a kép némileg egyszerűsödött, s a mitikus ellenfél sárkánnyá, szörnyeteggé, mesei figurává vált.
A magyar népköltészet máig is híven őrzi a György-legenda szinte valamennyi elemét, bár név szerint a szent lovaggal már csak ritkán találkozunk benne. György központi bizánci kultuszával magyarázható, hogy alakja a magyarországi délszlávok folklórjában lelhető fel talán a legelevenebben. A magyar változatok természetesen inkább a sárkányviadalra koncentrálnak, s elbeszélésében - mint ősforrásra - a Legenda Aurea szövegére vezethetők vissza.
Szent György lovag históriája előkelő helyen szerepelt az elmúlt századok népi mesélőinek repertoárjában. Nagyszámú és a képzőművészet szinte minden ágára kiterjedő ábrázolása pedig csak erősítette e hagyományokat. S míg kultusza fokozatosan elszürkült, képi megjelenítései lassanként kikoptak a szakrális szférából, a néphagyomány a lovagszent emlékét, a sárkányviadal történetét középkori színességében, elevenségében tartotta fenn.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
ALAKJA ÉS LEGENDÁJA / 5
SZENT GYÖRGY KÖZÉPKORI KULTUSZA / 28
Az Árpád-kor Szent György-kultusza / 28
A kultusz magyarországi virágkora / 36
Zsigmond Sárkányrendje / 42
A Báthoriak sárkányölő hagyományai / 47
Helynevek, templomtitulusok / 50
SZENT GYÖRGY MŰVÉSZETI ÁBRÁZOLÁSAI / 55
Szobrok / 55
Falképek / 70
Oltárok, táblaképek / 81
A Magvar Anjou Legendárium Szent György-ciklusa / 89
Szent György-alakos kályhacsempék / 91
Iparművészeti ábrázolások / 98
Ikonok, üvegikonok / 101
SZENT GYÖRGY ALAKJA A NÉPHAGYOMÁNYBAN / 104
A sárkányviadal mondája / 104
Egyéb sárkányölő-történetek / 116
Szent György és a tűzkultusz / 129
Egyéb, Szent Györggyel kapcsolatos hagyományok / 134
SZENT GYÖRGY-NAPI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK / 141
Tavaszkezdet: az állatok első kihajtása;
mágikus rontás-elhárító rítusok / 141
Az agrárkultusz egyéb szokásai / 152
A „boszorkányos nap" / 158
Szent György napja a kincs hiedelemkörében / 170
A tilalmas nap / 175
Szent György-napi fogadalmak / 177
Bíróválasztás, munkába szegődés / 179
A Szent György-napi egészségvarázslás rítusai / 181
Szerencse-varázslás / 186
Szent György-napi idő jóslás / 191
Szentgyörgyharmat / 194
Szent György-napi népszokások / 196
JEGYZETEK / 207
IRODALOM / 228
