Trónbetöltés és ducatus az Árpád-korban

...a történetírók között nagy nézeteltérések merültek fel a tekintetben, hogy milyen jog alapján töltötték be a trónt az Árpád-korban. Nem lehet elképzelni a trónbetöltésnek oly variációját, amely mellett dicséretes vakmerőséggel lándzsát nem tört egy-egy nekihevült tudósunk.

Ducatus elvont értelemben jelenti általában a trónörökösi intézményt, tárgyi értelemben pedig azt a területét, melyet a trónörökös csaknem függetlenül, csaknem teljes felségjoggal és királyi módon berendezett udvartartással bírt. E terület általában az ország egyharmadrésze volt és kezdetben a Tiszántúlra, később Horvát-, Tótországra és Dalmáciára terjedt ki.

Attól kezdve, hogy Géza fejedelem önhatalmúlag felvette a királyi címet és utat nyitott az idegen befolyásnak, az ősi öröklési rendet sok támadás érte, de életképesebbnek, szívósabbnak bizonyult minden más ősi intézményünknél. Kerek 200 esztendőn keresztül minden generáció megpróbálkozott, hogy szörnyű erőszakkal, az öröklésre jogosult oldalág kiirtásával és szelídebb eszközök... alkalmazásával diadalra juttassa az Európában általában dívó linealis successiót.