Buy books with your smartphone.
€29.45
Free delivery
Expected delivery time
23 workday.

"Égő szövétnek" - Filológiai Zrínyi-kalászat

Ráció Kiadó, 2016
  • 256 oldal
  • papír / puha kötés
  • ISBN:

CSILLAG ISTVÁN (1967, Budapest) irodalomtörténész, szerkesztő 1989 óta több mint egy tucat tanulmányban foglalkozott a költő-hadvezér Zrínyi Miklós munkásságával, mégsem ezeket gyűjtötte össze vagy válogatott belőlük. Ez a kötet hét olyan Zrínyi-tárgyú írást tartalmaz, amelyek ebben a formában itt jelennek meg először. Építkeznek ugyan a már publikált munkákból, de a szerző hét szempont, téma köré gyűjtve gondolta újra Zrínyivel kapcsolatos megfontolásait.
A tanulmányok sora így egységbe fűzött, de változatos témákat fog át. Az eposz 20. századi recepcióját vizsgálja szövegfilológusként az iskolai kiadások tükrében. Tanulmányozza a Szigeti veszedelem magyar-horvát hőseit a história és/vagy fabula, azaz a történeti hitelesség és/vagy a költői szabadság szemszögéből. A Befed ez a kék ég kezdetű négysoros vers alapján áttekinti és új kontextusba helyezi, amit a szakirodalom a Zrínyi-versszakról eddig megállapított, és Pilinszky Janos négysorosával is összeveti a tárgyalt Zrínyi-költeményt. A Syrena-kötet hős-epigrammái kapcsán újabb adalékokkal szolgál a Zrínyiász személyességének értelmezéséhez, valamint a kötetkompozíció olvasatához. Kísérletet tesz Az török áfium ellen való orvosság minden eddiginél pontosabb datálására, részletesen bemutatva a mű 17. századi kéziratos (szerzői kézirat hiányában igen fontos) másolatait, felvázolva az oráció 1663/64. évi tehát még Zrínyi életében történt terjesztésének és fogadtatásának történelmi hátterét. Rekonstruálja az 1664. január 27-i történéseket, amikor a költő és hadvezér Zrínyi Miklós az eszéki hadjárat során egy napig állomásozott Szigetvár falainál, költői főművének hőse és dédapja, a szigeti Zrínyi Miklós mártírhalála színhelyén. Végül a kötetet záró esszé, visszautalva a 20. századi recepciót vizsgáló nyitó dolgozatra, a Zrínyi-életmű 21. századi befogadhatóságáról és olvashatóságáról elmélkedik, valamint arról, miért lehet még létjogosultsága a filológusi szemléletnek a Zrínyi-kutatásban.