A királyi udvar építkezései Pest-Budán a XVIII. században

"(...) a központi hatalom politikai céljainak és művészi eszközeinek összefonódását jól példázza a pest-budai hivatalos ("állami") építészet, hiszen a két város a török kiűzése után, a XVIII. század folyamán hamar visszanyerte régi rangját, egykori jelentőségét, és folyamatos építőtevékenység színhelye volt. Budán felépült a királyi palota, ide került az egyetem, majd később, a szerzetesrendek feloszlatása után ide helyezték át a kormányszékeket is. A század folyamán Pest is fontos hivatalok székhelye lett (hétszemélyes tábla) és az egyetem is átkerült Budáról a városba. A hivatalos építészet VI., magyar királyként III. Károly, Mária Terézia és II. József alatt jól megkülönböztethető formákat öltött. Nem csupán az építészeti stílusok közötti eltérések jelentettek különbséget a három fázis között, hanem a mondanivaló, a jelentés kifejezésének eszközei is. Világosan látható, hogy VI. (III.) Károly idején a monarchikus propaganda a késő barokk látványos, allegorikus eszközeit használta bonyolult programokban megfogalmazott mondanivalója hirdetéséhez. Mária Terézia uralkodása idején változtak az eszközök: a kor művészi színvonalán álló, az uralkodói rezidencia programjával épített, reprezentatív királyi palota hirdette a főváros királyi székhely voltát. E mondanivalót nem a barokk allegorikus nyelvezetével, hanem az elegáns, korszerű formával, az uralkodói programmal, és a szuverén uralkodó jelenlétére utaló kupolaformával fejezték ki. II. József idejében ismét változott az állami építészet képe. Jellemző, hogy ekkor a barokk reprezentálás, a rokokó finomságok és a királyi méltóság hirdetése helyett az államot, a rendet, a racionálisan felépített, logikusan működő központi hatalmat fejezte ki a hivatalos építészet. Ezeket a - koronként változó - eszközöket, és a megjelenített mondanivalót, a kitűzött célokat szeretnénk a továbbiakban bemutatni az udvari (központi) megrendelésre készült pest-budai építkezések áttekintésével." Részlet a kötet Bevezetéséből