2000+-3. Az ezredforduló hét esztendeje

Padlásszobájában ül az író - történelmi és etnikai peremhelyzetben. Az országot, amelyben él, most éppen Ukrajnának hívják, amelynek neve az elmúlt száz év alatt hétszer-nyolcszor változott meg. Az író nyelve magyar, gondolkodása európai, magatartása egy független értelmiségi pozícióját célozza, értékrendszerét pedig az általános emberi minőségeszmények határozzák meg. Az irodalmat a szabadság dimenziójának gondolja, életformának tekinti, amelynek révén -mint egy szabaduló művész- felülemelkedhet ezernyi kötöttségén és ellenállhat a különböző elvárásoknak, melyek a határon túli magyar íróval szemben fogalmazódnak meg. E felülemelkedés kísérlete ez a könyv, melyben a manzárd őre konkrét történésekhez kapcsolódóan rögzíti gondolatait és megfogalmazza ítéleteit a kárpátaljai és a magyarországi valóságról, szervezetekről és személyekről, a kulturális és az irodalmi életről, a hatalom és az ellenzékiség, a hatalom és az erkölcs viszonyáról, az emberi magatartás alternatíváiról, ahogyan azt "külső" tárgyilagossággal és "belső" vallomásossággal bejegyezte naplójába 1997 és 2003 között.A kamasznaplójának feljegyzéseit éppen huszonöt esztendeje abbahagyó szerző "újrakezdésének" eredményeként dokumentum értékű, hiteles korrajzú, az ukrajnai és a magyar viszonyokat kíméletlen őszinteséggel ábrázoló, az önvizsgálatot és önfejlődését is kendőzetlenül bemutató könyv született.