A kordovai igaz emberek

Kartonba kötve, az eredeti borító ráragasztva, néhány apró külalak hiba
A kordovai igaz emberek (The Just Men of Cordova, 1917)
ford. Vándor Iván, Budapest: Palladis, 1931 A három kordovai ember. A «Nagy Kapitány»-hoz címzett kávéházban - ha ugyan jól fordítottam le a címet - az egyik márványasztalka mellett hatalmas, magas férfi üldögélt és komoly, szürke szemmel, olyan szórakozottan nézte az utcát, mintha nem volna benne bizonyos, hogy mi az, amit a tekintetével keres. Kávét «con leche» szürcsölt és karcsú, fehér kezével valami dalt dobolt az asztal tetején. Rövidre nyírt szakálla volt és fekete ruhát viselt, ami általános divat a spanyoloknál. Fekete köpenye bársonnyal csíkozott, a nyakkendője fekete selyem és kitűnően szabott nadrágját lecsatolva viselte hegyes cipője alatt, ahogy ezt a «dandy caballerók» viselni szokták. Ez az öltözet, bár általában elég feltűnő volt, mégse volt ritkaság Kordovában. A férfi spanyol lehetett, szürke szeméről ítélve abban az időben születhetett, mikor Wellington okkupációs hadserege, a pajkos ír fiúk, sokat csintalankodtak Estremadura könnyű erkölcsű hölgyeivel.