'Balhüvelykem bizsereg...'

„BALHÜVELYKEM BIZSEREG, GONOSZ LÉLEK KÖZELEG” (Shakespeare: Macbeth) Tuppence Beresford idézi ezeket a sorokat érzéseinek kifejezésére – ugyanis meglehetősen kíváncsivá tette, sőt felzaklatta őt a Mrs. Lancasterrel folytatott első beszélgetés: „– …Elnézést kérek, az ön gyermeke volt az a szerencsétlen? Tuppence kissé hátrahőkölt és tétovázott. – Én… nem, nem hinném – mondta. – Csak eltűnődtem. Azt hittem, amiatt jött. Valakinek valamikor jönnie kell! Talán jönni is fognak. És a kandallót nézik, úgy, mint ön. OTT VAN, TUDJA! A KANDALLÓ MÖGÖTT…" Pedig az egész olyan közönségesen kezdődött. Beresfordék úgy gondolták, hogy illene meglátogatniuk idős és kissé kellemetlen nagynénjüket, aki már hosszabb ideje idősek otthonában él. Nem is sejtik, hogy ennek az egyszerű látogatásnak milyen szokatlan folytatása lesz: különös örökséget kapnak, Mrs. Lancaster eltűnik, és kapcsolatba kerülnek egy rejtélyes házzal, ahol a kandallóból előkerül egy elnyűtt játékbaba…