Az V. István-kori gesta

ELŐSZÓ:
Szerzője sokáig bizonytalan volt. Csupán a kort, amelyben keletkezett, lőhetett pontosabban meghatározni. Míg Béla király jegyzőjét három kancelláriában is kereshettük, abban régóta toljon az egyetértés, hogy az a gestaíró, aki közvetlenül Kézai Simon előtt élt, csak V. István uralma alatt működhetett. Lehet, felőle is szétágazóbbak volnának a vélemények, ha már korábban magára vonja a kutatók figyelmét, s nem másfél századdal Anonymus munkájának ismertté válása után dereng fel a sejtés, hogy krónikáink szövegébe belejavított a IV. Béla és Kun László közti rövid időszakban valaki, aki történetírónak érezte magát. Ki tudja, mily bizarr föltevésektől menekült meg azáltal történettudományunk, hogy nem a XVIII. században kezdték találgatni élénk fantáziájú kutatók, vajon mely krónikarészek származnak V. István kortársától, hanem erre csak a tudományos kútfőkritika megerősödése után került sor, amikor a megfontolt óvatosság általánosabb lett.

TARTALOM:
Bevezetés 7
I. A klerikus 11
II. Követként Nápolyban 28
III. V. Istvánról, az ifjabb királyról 42
IV. A nemzetségek uralmáról 63
V. Kiegészítések a régi gestához 84
VI. A gesta folytatása 113
VII. A királyi kápolna 124
VIII. Az Író európai kapcsolatai 138
Rövidítések jegyzéke 149