Idegen testünk

"Közben odakint megszólal az ének, tudniillik az ablak alá lopakodik Gábor Dezsőék komplett százada, s a munkaszolgálatosok nekifognak parancsnokuk legkedvesebb székely nótáinak. Vass Gerzson a kitárt ablakon át könnyáztatta orcával hallgatja, majd beszédet intéz hozzájuk... Őrnagyunkkal együtt könnyezünk... Jobban mondva később kimondottan sírunk, sőt, aztán - Vass őrnagy sokadik tósztja alatt, amikor elcsuklik a hangja, és vagy három percig folytatni se tudja - már zokogunk.
Ha mindazt a szép gondolatot föl akarná Dezső idézni, amit a parancsnok beszédei tartalmaznak, akkor reggel nem érne rá kivonulni. De sose fogja elfelejteni, hogy legénységéhez fordulva már kezdőgondolata is a hű székelység és a derék zsidóság sors- és szenvedésközösségéről szól, majd pedig annak a reményének ad kifejezést, hogy úgy, amint az előbbiek szenvedésének megszűnését megértük, az utóbbiakét is meg fogjuk érni. aztán ivás, cigány."
Egy pesti fényképész-műteremben 1940 szeptemberében összegyűlnek a háziasszony, Weiner Janka rokoni, szerelmi és baráti vonzáskörének legfontosabb alakjai - divatáru-boltos unokanővére, papnövendék öccse meg a régi társak, a katonadiplomata, a költőjelölt, az újságírók, a barátnők -, sváb, magyar, zsidó és félzsidó magyarok. Izgalomban tartja őket az erdélyi országgyarapítás csakúgy, mint a fajvédelmi törvény - miközben konokul, lázasan vagy reménytelenül szeretik egymást.
Závada Pál színpadra állítja őket egyetlen éjszakára, hogy föltárja, honnan jöttek, s hogy bevilágítson a jövőjükbe: Mivé lesznek, mire a háború véget ér? Hőseinek sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény - és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai?
Az idegen testünk talán a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál