Holtunkiglan

Egy nagyon nehéz emberi és női sors tárulkozik elénk a szerző első regényében. Szerelem és fájdalom kavarog benne. Néhol erotika, szexualitás, másutt pedig brutalitás, kitaszítottság és szeretetnélküliség. Helyenként szellemesség, humor, csalafinta mosoly szakítja meg a komorságot. Hosszú az az út, amelyet be kell járnia a félárvaként cseperedő Verának, de bebizonyítja, hogy igenis létezik felemelkedés. Legtöbbször törvényen belül vezet az út, de sokszor bizony törvényt sértve cselekszik ez a kárpátaljai magyar nő, aki büszkén vállalja sorsát. Vajon igaz lenne minden szó, amit Vera állít erőszakról, nemi eltévelyedésről? Igaz is és valóságos is a maffiózók világa, mely láthatatlan, ámde mindenütt jelen van? Ami a magyar—ukrán nemzetközi határátkelőnél a létért való küzdelmet mutatja, az csupán a felszín lenne? Ki tud erre válaszolni?! Talán csak Vera. Hiszen ő élt a Szovjetunió keretei között, most pedig az önálló Ukrajna nyugati határa mellett próbál boldogulni. Ő azt is tudja, volt-e neki köze 2001. szeptember 11-éhez. Mert ha állítólag Tokióban meg-lebbenti szárnyait egy pillangó, New Yorkban mindjárt összedől egy felhőkarcoló. Pap Ildikó első könyve magával ragadó történet-mesélés, könnyed olvasmány, de elgondolkodtató kérdéseket is feszeget. A Holtunkiglan új színfolt a kárpátaljai magyar irodalomban.
Penckófer János