Artmagazin 98. - 2017/6. szám

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai.

Artmagazin 98. szám
E számunk korszakcentrikus, legtöbb cikke a hatvanas-hetvenes évek
jelenségeivel foglalkozik. Először is az absztrakt művészet felbukkanásával
különböző akkori Műhelyekben és műtermekben. Aztán a geometrikus művek
kiáramlásával az épületekre, közterekre vagy egyenesen a természetbe, tájba, és
mindennek közösségi vonatkozásaival. Ugyanakkor az olvasó abba is betekintést
kaphat, miként zajlott mindez egy művészpályán belül, hogyan, milyen
lépésekben alakult például Maurer Dóra alkotó-módszere. Arról egy New
Yorkban rendezett kiállítás kapcsán olvashatnak, hogyan válik világossá
mondjuk egy amerikai számára, hogy ez a fajta művészet miért számított a
korszakban az ellenállás egyik formájának, és milyen más formái léteztek
akkoriban a szabadság iránti igény kinyilvánításának. Például az, ha valaki
leszíjazott szájjal kiült egy székre az Intercontinental háta mögé, tesztelve, hány
perc múlva száll ki hozzá a rendőrség. Egy másik cikkben érdekes lesz látni
azokat a módszereket is, amelyekkel igyekeztek minél inkább szétforgácsolni az
amúgy is nagyon heterogén, különböző felfogások mentén vitatkozó értelmiségi
közeget; ennek egyik legellentmondásosabb, legkomplexebb esetét, a Kondor
Béla emlékét Erdély Miklós ellen kijátszó nekrológot elemzi és próbálja a
megjelenés összes részletét kinyomozni Sugár János. Hivatkozik arra a könyvre
is, Németh Lajos harminc évvel az elkészülte után idén végre megjelent
életútinterjújára, amely nagyon sok szempontból revelatív: egészen új
szemszögből (egy budapesti úri kisfiúból lett pártfunkcionárius
művészettörténész professzor szemszögéből), nagyon átélhetően rajzolja elénk a
magyar történelem máig összevissza értékelt és értelmezett időszakát, különös
tekintettel persze a művészeti közegre. A vasfüggönyön túl a szabad művészet
pedig körülbelül ugyanolyan helyzetben volt, mint a nőművészet nagy
általánosságban a világban. Emiatt éppolyan radikális gesztusokra kényszerült és
éppolyan kevéssé volt képes belesimulni a közönség művészet iránti
hagyományos elvárásaiba.
A különböző történetek át- meg átszövik egymást, Erdély Miklós egy kockakövet
akart leejteni Kondor műterméből, Maurer Dóra a rézkarchoz használt lemezt
dobta le. Beke László neve mindenhol szóba kerül, hogy aztán a Németh Lajos
életútinterjúról szóló részben képpel is megjelenjen, egy olyan Bak Imre-kép
előtt, amely akár felbukkanhatott volna a korszak nem hivatalos művészetét
bemutató New York-i kiállításon is. Amelyen számtalan olyan mű is szerepelt,
amely a most újra a figyelem középpontjába került Pécsi Műhely Ludwig-beli
kiállításán is feltűnt. Úgyhogy e számunkat összevissza lapozgatva érdemes
olvasni, az illusztrációk sokszor az összes többi cikkre is vonatkoznak, nemcsak
arra, amiben szerepelnek. A dolgok néha összeállnak, néha meg elcsúsznak, mint
Szentjóby Tamás esetében, aki úgy gondolta, 20 percen belül kijönnek rá a
rendőrök, de azok csak a 21. percben jöttek.

TARTALOM
4 - 5
ARTANZIX

6 - 9
Köztér
Mucsi Emese: A TETOVÁLT LÁNY (THE GIRL WITH THE CHERRY TATTOO)
A 2017-es Münsteri Szoborprojektről

10 - 17
Kiállítás
Fenyvesi Áron: PÁRHUZAMOS ABSZTRAKCIÓK

18 - 23
Külső szemmel
Joseph R. Wolin: AVAGY RÁJÖTTEM, HOGY NEM KELL FÉLNI A MAGYAR MŰVÉSZETTŐL,
MEG IS LEHET SZERETNI

24 - 30
Interjú
Topor Tünde:
SEMMIFÉLE KÖTELEZETTSÉGET NEM ÉREZTEM, CSAK A SZABADSÁGOT, A JÁTÉKOT...
Interjú Maurer Dórával, 2. rész

32 - 37
Kiállítás
Szikra Renáta: EGYRE ÉLESEBB KÉPEK
Feminista avantgárd a Verbund Sammlung gyűjteményében - kiállítás a bécsi Mumokban

40 - 43
Nagyvilág
Sághy Marianne: A SIVATAGTÓL A HOLTAK VÁROSÁIG
Kairói művészeti körkép

44 - 45
Kiállítás
Winkler Nóra: MALEVICSRE VÁRVA
Porcelánok a Merényi-gyűjteményben

46 - 51
Múzeum
Vadas József: AZ ELSŐ SZTÁRDESIGNER
René Lalique

54 - 59
Rekonstrukció
Sugár János: MINDEN MÁS EZUTÁN

60 - 63
Gutenberg-galaxis
Keserü Katalin: EMLÉKMEGHATÁROZÁS
Németh Lajos: "Szigetet és mentőövet!" Életútinterjú 1986