Zazpi

A kiváló erdélyi költő új kötetében egy általa kitalált ibér (baszk) dalköltő, Esteban Zazpi de Vascos Aitzgorr (1746–1821) bőrébe bújik.
Felfedezettje képmás, alteregó, a legjobb és legtitkosabb írói énje. Zazpi valójában egy kimeríthetetlen életű és kalandozású régi alak, aki baszk poétaként írja a verseit, mint a szabadság örökös dalnoka. Zazpi és fordítója, Ferenczes egyaránt fűznek a versekhez magyarázó jegyzeteket, melyekből kirajzolódik az életút: fegyencként megjárja a spanyol Újvilágot, harcol konkvisztádorként, és versei nem csak az indiándinasztiák véres kiirtásáról tudósítanak, hanem a bordélyházak mindennapjairól és figuráiról is. Életigazságai, poétai szenvedélye, szellemi nyitottsága révén eleve izgalmas kalandozásokra csábít. Ferences István pedig minden keserű tónusa ellenére bűbájos hangon képes szólni az élet és a halál legmélyebb kérdéseiről.