Jung a gépteremben
- 84 oldal
- cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN:
Jung munkássága közel áll az íróhoz, és irodalomtörténészként is a jungiánus irodalomértelmezést kedveli szemben a freudiánussal. Kutatási területe az erdélyi magyar irodalom, és a kisebbségi irodalom kapcsán állandó külső elvárás az, hogy az írók Trianon traumáját dolgozzák fel műveikben. Balázs Imre József ezen elvárásokat igyekszik megkérdőjelezni. Míg Freud a tudatalatti álombeli kivetüléseit múltbéli traumákkal magyarázza, addig Jungot inkább az egyént pillanatnyilag foglalkoztató kérdések érdeklik, ezért érzi Jung gondolkodását közelebb a sajátjához.
Ha az irodalmi alkotás a szerző álma, akkor Balázs Imre József versei inkább a jelenből a jövő felé tekintenek, variációkat nyújtanak bizonyos problémák megoldási lehetőségeire, és megpróbálnak kitörni a kisebbségi helyzet béklyói közül. A kötet első és legkorábbi szövege a Gépteremben volt, amely végül a kötet címébe is beépült. Jung nevének bevonásával pedig a szerző feszültséget teremtve szűkíti a gépterem jelentéskörét, a hangsúlyt a lélektaniság felé tolva el. A versek asszociációs technikával jöttek létre, nincsenek lezárva, és maguk is további asszociációkat hívnak elő az olvasóból. Míg az író korábbi köteteit ciklusokba szervezte, a Jung a gépteremben szövegei lazábban kapcsolódnak egymáshoz, és felfedezhetők bennük külső és belső utazások nyomai.
Dancsó Andrea